Litér – Ref. tp.

1734-ben az Olaszfaluból elűzött reformátusok restaurálták és használatba vették a templomot, 1737-ben a földesúr Demkovics józsef és a veszprémi káptalan az épület használatától eltiltotta őket, ekkor új faoratóriumot építettek (melyet 1752-ben elvettek tőlük, 1757-ben leégett). 1747-ben a régi templom romokban áll. "A várpalotai egyházkerületben 1748-ban végzett vizsgálat szerint a romos templom kapuja felett a B. Szűz vagy Mária Magdolna kőbe vésett alakja látszott két angyal között, akik közül az egyik keresztet tartott /Uott, Acta Religionaria, Fasc. 3.No.17./. Romos állapotúnak írták le 1783-ban is. A leírás szerint kapujának két lépcsős kerete faragott kő kockákból készült, s azok előtt alakokkal díszített, állatfigurákon emelkedő oszlopok tartották a kapu boltozatát /Uott, Fasc. 3.No.21/2./." 1783-ban a szentély homlokzata már félig bedőlt. Sekrestye nincs. Újjáépítése 1784-ben, a középkori templom formája ekkor tűnt el, torony nem épült (famennyezet készült, később Budapestre szállították, a Nemzeti Múzeumban 1898-ban megsemmisült, elégett), a torony 1794-ből való. 1862: a templom utoló átépítése. 1899-ben új toronytető és templommennyezet épült, padok készültek. 1958-ban meglevő harangjai közül az elsőt öntötték 1797-ben (76 kg), újraöntötték 1954-ben, Szlezák László (100 kg), "Vivos voco, mortus plango, fulgora frango", a másikat öntötték 1924-ben, Harangművek Rt. Budapest (180 kg), "Hőseink emlékére, Isten dicsőségére! A litéri Ref. Egyház. 1924.". Orgona: 7 változatú, készítette Barakovics István, Rákospalota, 1930-ban. 1941: fehérmárvány úrasztala készült "Isten dicsőségére - neje emlékére - Patkó Károly lelkész - 1941". Weniger lesen