Pápa - Nagyboldogasszony / Mária mennybemenetele (pálos, bencés)

Pápa - Nagyboldogasszony / Mária mennybemenetele (pálos, bencés)
Történet (1975-ös sematizmus szerint)
"a pálosok 1638-ban telepedtek le Pápán a Hosszú utcában. 1647-ben a mai gimnázium helyén állt rendházban már iskola működött. Ettől D-re az 1638-ban felszentelt kp.-na helyén és tovább D-re épült a mai barokk tp 1737-42-ben. M. A pálosok után a rendház a XVIII. sz. közepén a bencések rendháza gimnáziuma lett. Bővítették és átalakították a XIX.-XX. sz-ban. Mj. Ma városi tanácsház. A tp 28x12 m. Tit: Mária mennybevitele. Búcsú: aug. 15. Szi: okt. 5. Rn: jún. 20. "
Történeti leírás
16-17. századi történet
A pálosok 1638-ban telepedtek le Pápán a Hosszú utcában. 1647-ben a mai gimnázium helyén állt rendházban már iskola működött. Ettől délre az 1638-ban felszentelt kápolna helyén épült fel a mai barokk templom.
Történeti leírás 1701-1945
1734-1742 között épült Dubniczay István veszprémi kanonok és a pápai származású Acsády Ádám veszprémi püspök anyagi támogatásával. Tervezője Martin Wittwer, a karmeliták Szent Lipót rendtartományának építésze. Mária mennybemenetelének tiszteletére szentelték. A pálosok 1786-os feloszlatása után csak 1806-ban lett a bencéseké.
Történeti leírás 1945-
Felújítások: 1927, 1961, 2005. Tetőfelújítás: 1976.
Mai templom adatai
Megnevezés
Rk. tp.
Elhelyezkedés
Pápa, Fő u., hrsz. 31.
Védelem mértéke
kiemelten védett műemlék
Védelem törzsszáma
M 4832
Védelem azonosítója
10166, 1950, 1951, 1958; régészeti azonosító: 8906
Védés ideje
2001
Védelemre javasoljuk
országosan védett
Eredeti jelleg
kolostortemplom
Mai meghatározó korstílusa
érett barokk
Egyházigazgatási beosztás
plébánia
Ellátó plébánia
Pápa I., Római Katolikus Plébánia
Általános jellemzők
Zártsorú beépítésű, utcasorba illeszkedő épület, ellipszis alaprajzú hajójának északkeleti oldalán félköríves záródású, nyújtott szentéllyel, délnyugati oldalán bővítménnyel, melynek bejárati főhomlokzata felett törtvonalú sisakkal fedett, órapárkányos torony emelkedik. A templom alatt sírbolt, a szentély délkeleti oldalán sekrestye található. Főhomlokzatát a háromrészes főpárkányig érő toszkán pilaszterek tagolják. A homlokzat mezőiben levő ablakok a földszinten egyenes záródásúak, szalagkereteWeiterlesen
Zártsorú beépítésű, utcasorba illeszkedő épület, ellipszis alaprajzú hajójának északkeleti oldalán félköríves záródású, nyújtott szentéllyel, délnyugati oldalán bővítménnyel, melynek bejárati főhomlokzata felett törtvonalú sisakkal fedett, órapárkányos torony emelkedik. A templom alatt sírbolt, a szentély délkeleti oldalán sekrestye található. Főhomlokzatát a háromrészes főpárkányig érő toszkán pilaszterek tagolják. A homlokzat mezőiben levő ablakok a földszinten egyenes záródásúak, szalagkeretesek, az emeleten félkörzáródásúak, váll- és zárókövesek, könyöklővel, köténnyel, törtívű szemöldökkel. A főbejárat egyenes záródású, tagozott szalagkeretes, füles kialakítású, állókonzolos, tört ívű szemöldökkel, alatta Acsády püspök címerével. A kapu feletti ablak félkörzáródású, tört ívű szemöldökkel, konzoldíszes köténnyel. Hullámos, vázadíszes oromzat. A tornyot ión pilaszterek keretezik, félköríves, váll- és záróköves ablakok törik át. Az órapárkány felett tört vonalú toronysisak. Oldalsó homlokzatai díszítetlenek, kerek ablakokkal, nagy támpillérekkel. A toronyalj csehsüveg-boltozatos, a karzatalj keresztboltozatos. Az ellipszis alaprajzú templomhajón kupola ül. A hajót átlósan két-két kosáríves záródású, poligonális hátfalú oltártér bővíti, melyekben mellékoltárok állnak. Az 1746 és 1752 között készült négy mellékoltár oltárképét egy-egy szobor és két-két oszlop fogja közre. Széles oromzatukat festmény és angyalszobrok díszítik. A szentélyben oszlopos-párkányos kialakítású főoltár gazdag szobordísszel, angyalok figurái, Szent Péter és Pál alakja, középen a czehstochowai Szűz Mária képével. A szentély két oldalán 6-6 üléses stallum és a sekrestye bútorzata Tartirek Félix pálos laikus fráter művei (1741-1753). A diadalív jobb oldalán hangvetős szószék evangélistákkal, Mózessel és a Jó pásztorral. A diadalív másik oldalán rokokó Keresztrefeszítés olajfestmény. Az orgonakarzat két oldalán hasonló keretű festmények, rajtuk Szt. Borbála, ill. Nep. Szt. János. A fiókos dongaboltozatra ültetett karzat egyetlen kosárívre támaszkodó, íves vonalú mellvédjének középrésze betüremkedik a hajó terébe. Középen kidomborodik, áttört rácsozatát puttók díszítik. A karzataljban jobbra a magyar szentek oltára, balra Kálvária-oltár és az ún. Szerecsen Krisztus látható, amely a templom helyén egykor álló, Csáky László által 1638-ban építtetett kis templomból származik. Faragott barokk padok domborműdísszel, jelenetek Szt. Pál életéből. 1755-ből. Weniger lesen

Pfarren

Siedlungen

Siedlung
Pápa