Márkó – Kálvária | Veszprémi Főegyházmegyei Könyvtár és Levéltár Sematizmusa

További név

Krisztus Mennybemenetele, kálváriakápolna

Történeti leírás

Első adat a településről

1269.: A kápolnadombtól nyugatra a középkori Bere falu helyezkedett el.

Első adat a templomról

1358., a mai kápolnától északra fekvő, berei templom ma már nem létezik.

Település birtokosa

Pousa fia Pousa, aki eladja Bere falut Corradus mesternek (1269)

Középkori templom építési kora és átalakítása

1358 e.

Török utáni templom építtetője

Márkó falu lakosai, a telket a veszprémi káptalan biztosítja.

Történeti leírás 1701-1945

Az 1735 és 1740 között a veszprémi káptalan németajkú telepesekkel népesíti be a falut (telepítési szerződés: 1741), mely ekkor még Mesteri névre hallgat, a Márkó nevet egykori, illetve új templomának patrónus szentjéről kapta. 1743: önálló plébánia szervezése és új plébániatemplom építése. A márkóiak 1829-ben folyamaodnak a püspökhöz engedélyért kálvária építésére. 1829-ben 1834: engedélyezik a kálvária kápolna építését, ami 1839-ben készült el Milfait József márkói plébános alatt, megáldotta Elzasszer Nándor városlődi esperes-plébános. A márkóiak a német földről hozott hagyomány alapján 7 stációt szeretnének, de a káptalan csak 14 stációs változatot engedi. Ezek elkészülnek, benne festett pléh képek. 1905: újabb kálvárisaszentelés. Weniger lesen

Történeti leírás 1945-

A II. világháború után romos kápolnát további belövések érték, mert a szovjet hadsereg lőtere a közelben működött. A szakemberek 1964-ben azt nyilatkozták, "helyreállítása kilátástalan", 1991-ben azonben sikerült Márton Antal kanonok jóvoltából helyreállítani. 2009-ben készülnek a stációk kerámiaképei.

Mai templom adatai

Megnevezés

R.k. kápolna

Elhelyezkedés

8441 Márkó, Külterület, hrsz.:053, 47°07'43.7"N 17°49'01.6"E

Védelem mértéke

védett műemlék

Védelem törzsszáma

M 5516

Védelem azonosítója

10035

Védés ideje

1958

Eredeti jelleg

kálvária és kápolna

Főoltár titulusa, készítési ideje és készítője

Krisztus Mennybemenetele

Mai meghatározó korstílusa

klasszicista

Mérete

A kápolna hosszúsága 13,52 m, szélessége 7,87 m. Egy stáció szélessége szemből 1,26 m, hosszúsága mindössze 82 cm.

Más mesterek

Sieger Köder: "Remény a kirekesztetteknek" (oltárkép, 1991), fakereszt a kápolna előtt: Gábriel Flórián, 1991, stációkban: Bráda Tibor és Enyingi Mihály kerámiaképei (2009)

Általános jellemzők

Klasszicista kálvária-kápolna épült 1839-ben. A településtől északkeletre emelkedő magaslaton áll, hozzá délről felvezető stációsorral, melynek a felvezető út nyugati oldalán sorakozik a tizennégy stáció, és az út alján az indítókápolna. A felvezető dombot a vasútvonal az utolsó és az utolsó előtti stáció között elvágja, és ma vashíd vezet át a vasút felett. A kápolna törtkő falazatú teraszon áll, műkő és vörös homokkő lépcsőfokok vezetnek föl hozzá. A kápolna előtt fakereszt, bádog korpusszal, …Weiterlesen

Külső leírás

Az indítókápolna félköríves záródású, belső tere két féloszlop között nyílik, a fejezetek elnagyoltak, timpanonos oromzatának alsó párkánya fogazott. Belsejében kortárs kerámiakép (Az utolsó vacsora) A stációk téglala alaprajzúak, oromzatuk szegmensíves párkánnyal díszített, a stációoszlopok felső részén szegmensíves fülkében kortárs kerámiaképek. Az északnyugatra tájolt körtemplom patkóíves szentéllyel ellátott, délkeleti homlokzatán kétoszlopos, háromszögű timpanonnal ellátott portikusz lép ki a félköríves bejárati nyílás elő. Homlokzata pilaszterekkel tagolt. Csonkakúpos teteje fémlemezzel fedett. A hajó és a szentély két-két ablaka, valamint a tükörben ülő ajtónyílás félköríves záródású. A falfelületeket pilaszterek tagolják, hangsúlyos párkánnyal. Weniger lesen

Belső leírás

A hajót kupola, a szentélyt negyedgömb boltozat fedi, a köztük nyíló diadalív féloszlopos diadalívpillérekrőll indul. A belső falfelületeket is pilaszterek tagolják. Az oltár fölött Sieger Köder böjti lepelként megfesettt képe, középen a megfeszített Krisztus, két oldalán ó- és újszövetségi témájú képek. Az oltártömbön felirat: Újjáépült a Rózsafüzér társulat adományából Padok: 20. sz. második fele.

Általános állapot

felújított

Források

településre első adat: VMRT 2. 31/5.; Veszprémi Hírlap 1909. dec. 12. 6.
templom v papja első adat (alapítás, építés, felszentelés): VMRT 2. 31/6.
település birtokosa: VMRT 2. 31/5.
templom kegyura: VMRT 2. 31/5.
történeti leírás 1701-1945: VFL I. 01. 06. 29/15. Acta Parochialia;VFL VIII. 31. I. 41. Pfeiffer-cédula, Márkó; VH 1909. dec. 25. 11. ésVH 1910. január 23. 5.; Lichtneckert 2009. 219. VFL A8/30. Can. Vis. 1846. 72.Veszprémi Hírlap 1915/III. XXIII-38.szám (1915.09.19.) 5. oldal
történeti leírás 1945-: Veszprémi Napló 47. évf. 96. szám (1991.04.25.) 4. oldalLDM MA 1693. ltsz Veszprémi Napló 65. évf. 251. szám (2009.10.27.) 5. oldal:
mérete: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
építészek, és kivitelezők: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
más mesterek neve: Veszprémi Napló 65. évf. 251. szám (2009.10.27.) 5. oldal:

Irodalomjegyzék

Lichtneckert 2009= Lichtneckert András: Veszprém vármegye községeinek urbáriumai, úrbéri és telepítési szerződései 1690-1836. Veszprém, 2009.
Márkusné 2005=Márkusné Vörös Hajnalka: Kálváriák a Veszprém megyei német falvakban. In: Háztörténetek. A dunántúli németek kulturális jellemzői. Szerk.: Márkusné Vörös Hajnalka-Mészáros Veronika. Veszprém, 2005. 231-154.

Márkó – Kálvária

Pfarren

Siedlungen