Veszprémgalsa – Szent Péter és Pál

Történet (1975-ös sematizmus szerint)
”Árpádkori település, Gelse, Galsa, 1909-től Zalagalsa, 1969-től Veszprémgalsa, közigazgatásilag Veszprémpinkóccal egyesítve. A XIII. sz.-ban zalai vár-szolgák lakják. Tp-a 1778-ban épült. Tit: Szt. Péter és Pál, 14x7 m. Tornya 1877-ből: Búcsú: jún. 29. Rn: febr: 13. Hsz: 2.50 -(556). — A barokk, Mj.”
Történeti leírás
Történeti leírás 1701-1945
Az eredetileg Zalagalsa néven önálló település plébániatemploma 1714 előtt a hosztóti, ettől az időponttól a zalaszegvári plébániához tartozott. 1749-ben és 1770-ben a templomot romként említik. A ma álló, Szent Péter és Pál tiszteletére szentelt templomot 1778-ban emelték Gyulai Gaál segítségével. Nem zárható ki, hogy egy korábban ott ált középkori templom helyén épült. A fazsindellyel fedett templomnak tornya nem volt, két harangját a mellette épített fa haranglábban helyezték el. 1784-ben késWeiterlesen
Az eredetileg Zalagalsa néven önálló település plébániatemploma 1714 előtt a hosztóti, ettől az időponttól a zalaszegvári plébániához tartozott. 1749-ben és 1770-ben a templomot romként említik. A ma álló, Szent Péter és Pál tiszteletére szentelt templomot 1778-ban emelték Gyulai Gaál segítségével. Nem zárható ki, hogy egy korábban ott ált középkori templom helyén épült. A fazsindellyel fedett templomnak tornya nem volt, két harangját a mellette épített fa haranglábban helyezték el. 1784-ben készült korábbi oltárképe, melyet 1943-ban és 1967-ben Károlyi Gyula keszthelyi festő átfestett. Tornyát és a mainál kisebb sekrestyéjét 1877-ben emelték. 1923-ban új harang került a toronyba. Weniger lesen
Történeti leírás 1945-
1947-ben nagyobb felújításra került sor, mivel a templom rossz állapotban volt, tornyának északi része dőléssel fenyegetett. Új fedélszék készült a tüskevári erdőből készült tölgyfából, a héjazatot cserépre cserélték, és megnagyobbították a sekrestyét. Az 1950-es években földrengés rongálta meg a templomot, arra azonban nem utal a forrás, hogy az épület milyen mértékben sérült meg. Az 1960-as években bontották el a téglaoltárt, és helyezték el a jelenlegit. 1972 körül vagy 1976-ban a cserépfedésWeiterlesen
1947-ben nagyobb felújításra került sor, mivel a templom rossz állapotban volt, tornyának északi része dőléssel fenyegetett. Új fedélszék készült a tüskevári erdőből készült tölgyfából, a héjazatot cserépre cserélték, és megnagyobbították a sekrestyét. Az 1950-es években földrengés rongálta meg a templomot, arra azonban nem utal a forrás, hogy az épület milyen mértékben sérült meg. Az 1960-as években bontották el a téglaoltárt, és helyezték el a jelenlegit. 1972 körül vagy 1976-ban a cserépfedést palára cserélték. Az 1984-es homlokzatfelújítás során az összes külső falfelületet érintő vakolatcsere történt. Ennek során megállapították, hogy a korábbi sekrestye is utólag épült a templomhoz, a szentély ablaka helyén korábban ajtó volt, illetve a sekrestye boltozatán freskót találtak. Weniger lesen
Mai templom adatai
Megnevezés
Rk. tp.
Egyéb bevett név
Galsa, Zalagalsa
Elhelyezkedés
Veszprémgalsa, Rákóczi u., hrsz. 45.
Védelem mértéke
műemlék
Védelem törzsszáma
M 4974
Védelem azonosítója
10722, 1958, 1998
Eredeti jelleg
plébániatemplom
Mai meghatározó korstílusa
késő barokk
Egyházigazgatási beosztás
filia
Ellátó plébánia
Zalaszegvár, Római Katolikus Plébánia
Általános jellemzők
A templom a község egykori zalagalasai részének nyugati szélén, a Hosztótra vezető úttal párhuzamosan áll. Középtornyos, egyhajós, nyugaton a hajó szélességével csaknem azonos átmérőjű félköríves apszissal, északon sekrestyével, késő barokk jellegű, nyeregtetős. Bejárata a tagolatlan keleti homlokzat előtt álló torony földszintjén, szűk dongaboltozatos előcsarnokba nyílik, felette a homlokzaton 1984-es évszám. A torony emeletén kis körablak, harangszintjén minden oldalon egy-egy félköríves lezáWeiterlesen
A templom a község egykori zalagalasai részének nyugati szélén, a Hosztótra vezető úttal párhuzamosan áll. Középtornyos, egyhajós, nyugaton a hajó szélességével csaknem azonos átmérőjű félköríves apszissal, északon sekrestyével, késő barokk jellegű, nyeregtetős. Bejárata a tagolatlan keleti homlokzat előtt álló torony földszintjén, szűk dongaboltozatos előcsarnokba nyílik, felette a homlokzaton 1984-es évszám. A torony emeletén kis körablak, harangszintjén minden oldalon egy-egy félköríves lezárású ablak, felettük órapárkány. A magas, kő toronysisak nyolcszög alaprajzú. Északi homlokzata tagolatlan, nyugati kétharmadában alacsony, félnyeregtetős sekrestye épült hozzá. Ennek keleti oldalán lapos szegmensíves lezárású ajtó, nyugati oldalán egyenes lezárású ablak nyílik, körülöttük egyszerű vakolatból kialakított szalagkeret. A széles félköríves apszis déli oldalán, a hajó csatlakozása mellett kis méretű, szegmensíves lezárású ablak egyszerű vakolatból készült szalagkerettel. A déli homlokzaton hasonló alakú, de nagyobb méretű nyílások. A homlokzat egyszerű vakolatsávos díszítésű. A templombelső keleti harmadában faszerkezetű karzat. A hajó kétszakaszos, erősen kiülő falpillérekről induló, lapos hevederívek között alacsony csehsüveg-boltozatok fedik. A szentély negyedgömbboltozattal fedett. Az apszis északnyugati részén, a boltozat indítása alatt kis, hasábos, háromszög-lezárású fülke. A sekrestye fadongával fedett, az alacsonyabb külső falkorona miatt aszimmetrikus. A templom főoltára a veszprémi angolkisasszonyok templomából származik, neogótikus. A berendezés többi része modern. Két harangja közül a nagyobbik 1837-ben, a kisebb 1982-ben készült. Weniger lesen

Siedlungen

Siedlung
Veszprémgalsa