Kirchtag
08-20
Történet (1975-ös sematizmus szerint)
"barokk 1723-30-ból. Méretei: 20x8 m. Búcsú: augusztus első vasárnapja. Rn: május első vasárnapja. "
Leírás
A veszprémi várhegyen a székesegyház szomszédságában, a Nagypréposti palotával szemben elhelyezkedő Szent István ferences templom az 1720-as években épült, 1727-ben szentelték fel, de az építkezést csak 1730 körül fejezték be. Az építkezés során sok középkori kőfaragványt is felhasználtak az akkor még romos várból, amelyek másodlagosan kerültek beépítésre. 1909-ben a templom leégett, tornya összeomlott, ezt 1912-ben neoromán stílusban építették újjá a homlokzattal együtt; a munka kivitelezője Fa…Weiterlesen
A veszprémi várhegyen a székesegyház szomszédságában, a Nagypréposti palotával szemben elhelyezkedő Szent István ferences templom az 1720-as években épült, 1727-ben szentelték fel, de az építkezést csak 1730 körül fejezték be. Az építkezés során sok középkori kőfaragványt is felhasználtak az akkor még romos várból, amelyek másodlagosan kerültek beépítésre. 1909-ben a templom leégett, tornya összeomlott, ezt 1912-ben neoromán stílusban építették újjá a homlokzattal együtt; a munka kivitelezője Fabb Károly volt. 1938-ban és legutóbb 2012-ben a templomot restaurálták. A templom szervesen illeszkedik az őt övező kolostorhoz, annak sarkán a Szentháromság-szoborra nézve illeszkedik a tér építészeti rendszerébe, egységébe. Az egyhajós, nyújtott szentélyű templombelső gazdagon díszített. A tér felől belépve néhány felfelé vezető, nagyméretű lépcső után a karzat alá érkezünk. A karzat egyetlen nagyméretű kosárívvel nyílik a hajó felé. A karzat alól ajtó, átjáró vezet a kolostorba, a kolostor emeleti részén pedig az oratórium kapcsolódik a rendházhoz.
A belső tér érdekessége, hogy azt a 18. század végén jelentősen átépítették, kialakítva és kifestve a jelenlegi belső teret. A templom jelenlegi járószintjét felbontva tárult fel, hogy korábban, az épület első korszakában a padlószint jelentősen, mintegy hatvan centiméterrel lejjebb helyezkedett el, a karzatot pedig két pillér tartotta, és így a karzat alja három ívvel nyílt a hajó terébe. Ekkor még nem volt átjáró a karzat alól a kolostor földszinti folyosójára, és a jelenlegi hajóbelső oldalán elhelyezkedő tagozatok is kissé másképpen néztek ki. A térről, kívülről belépve a templomba nem kellett ennyire "magasra" felmenni hiszen a padlószint jobban alkalmazkodott a külső járószinthez. A templom korábbi padlóját úgy alakították ki, hogy döngölt agyagra habarcsot terítettek, arra téglapadlót fektettek és arra kelheimi kő burkolatot helyeztek.
A felmenő falak kutatásánál a templom külső – kisméretű belső udvar felén néző – homlokzatában több román és gótikus díszes kőfaragvány is előkerült.
Amikor a 18. század végén átalakították a belső teret, egyszerűen feltöltötték a templombelsőt, elbontották a korábbi karzatot, és így alakult ki, formálódott az a tér, amelyet ma is láthatunk. Ezt a teret festette ki Bucher Xaver, ekkor került be a berendezés. Erősen megnyújtott főoltára és a mellékoltárok késő barokk stílusúak. A főoltárt Szent László és Szent Imre az ajtók feletti konzolokra állított, aranyozással díszített fehér szobra fogja közre. Az oszlopokkal közrefogott oltárkép a Koronafelajánlást ábrázolja. A szentségfülke aranyozott ajtaján az Emmauszi vacsora ábrázolása látható. A diadalív bal oldalán, a szószék mellett Szent Ferenc-, jobb oldalon Szent Antal-oltár áll. A Szent Ferenc-oltár képe olasz eredetű és a II. József alatt feloszlatott pesti ferences rendházból került ide. A boltozatok képeit Bucher Xavér Ferenc festette 1798–1801 között, az aranyozási munkákat Schitterson Ferenc végezte. A falképeket 1936-ban átfestették. A szentélyben a Szentháromság, a hajóban Szent István és a Rómából hazatérő követek, a karzat felett a Madonnához imádkozó Szent Imre ábrázolása, a karzatot alátámasztó csehsüveg-boltozaton Mózes és az égő csipkebokor, a festett kőráccsal díszített karzatmellvéd közepén hangszerek, az oldalfalon festett drapéria ábrázolása, a szentélyben, dekoratív vasráccsal átellenben, a déli oldalon festett ajtó látható. A sekrestyében Szent Antal barokk szobra kapott helyet. A hajóból jobbra a Szent János-kápolna nyílik. Weniger lesen
Általános jellemzők
A székesegyház előtti tér nyugati oldalán utcasorba illeszkedő, zártsorú beépítésű telken hozzávetőlegesen nyugatnak tájolt barokk templom rövid hajóból és a hajónál keskenyebb, egyenesen záródó szentélyből áll, a hajó utca felőli végénél, a neoromán déli oldaltoronnyal.
Külső leírás
A templom utcára néző, keleti főhomlokzatát a 18. század utolsó negyedében készített, szegmensíves záródású, volutákkal keretezett, kőkeretes, cseppdíszes konzolok támasztotta, fogrovatos szemöldök-timpanonos, istenszem-motívumos barokk kapu és a neoromán stílusú kialakításhoz tartozó nyílások, a két, félköríves záródású ablakkal közrefogott körablak töri át. A három résablakkal megnyitott oromzat szélét vakárkádsor kíséri, a csúcsa alatt szoborfülkével. A kaputól balra aediculás keretezésű márv…Weiterlesen
A templom utcára néző, keleti főhomlokzatát a 18. század utolsó negyedében készített, szegmensíves záródású, volutákkal keretezett, kőkeretes, cseppdíszes konzolok támasztotta, fogrovatos szemöldök-timpanonos, istenszem-motívumos barokk kapu és a neoromán stílusú kialakításhoz tartozó nyílások, a két, félköríves záródású ablakkal közrefogott körablak töri át. A három résablakkal megnyitott oromzat szélét vakárkádsor kíséri, a csúcsa alatt szoborfülkével. A kaputól balra aediculás keretezésű márványtábla örökíti meg a templom kriptájában eltemetett költő, Ányos Pál emlékét (1902). A templom déli oldalhomlokzata tagozatok nélküli, mindössze félkörzáródású ablakok törik át. Weniger lesen
Belső leírás
A nyújtott szentélyű templom hajóját három-három, a szentélyt két-két fiókkal tagolt dongaboltozat fedi. A falakat pillérek tagolják. A hajó bejárat felőli végét egyetlen kosáríven nyugvó, kidomborodó mellvédű orgonakarzat foglalja el. A hajóba a kolostor felől is nyílnak ablakok. Erősen megnyújtott főoltára és a mellékoltárok késő barokk. A főoltárt Szent László és Szent Imre az ajtók feletti konzolokra állított, aranyozással díszített fehér szobra fogja közre. Az oszlopokkal közrefogott oltárk…Weiterlesen
A nyújtott szentélyű templom hajóját három-három, a szentélyt két-két fiókkal tagolt dongaboltozat fedi. A falakat pillérek tagolják. A hajó bejárat felőli végét egyetlen kosáríven nyugvó, kidomborodó mellvédű orgonakarzat foglalja el. A hajóba a kolostor felől is nyílnak ablakok. Erősen megnyújtott főoltára és a mellékoltárok késő barokk. A főoltárt Szent László és Szent Imre az ajtók feletti konzolokra állított, aranyozással díszített fehér szobra fogja közre. Az oszlopokkal közrefogott oltárkép a Szent István koronafelajánlását ábrázolja. A szentségfülke aranyozott ajtaján az Emmauszi vacsora ábrázolása látható. A diadalív bal oldalán Szent Ferenc-, jobb oldalon Szent Antal-oltár áll. A boltozatok képeit Franz Xaver Bucher festette. Az oldalfalak, falfülkék, falpillérek kifestése jellemzően tükrös-keretes tagolású, jellegzetes klasszicizáló későbarokk díszítőelemekkel: rozetákkal, tárcsadíszekkel, fonatokkal. A hajó boltmezejének közepét elfoglaló nagy méretű, tagolt körvonalú tükörben sokalakos jelenet található, témája: Szent István fogadja a koronát hozó Asztrik apátot és megalapítja az ország püspökségeit. A karzatboltozat középmezejét tagolt körvonalú, a tengelyekben rocaille-díszes tagolású tükör tölti ki, melyben a jelenetes, alakos freskó Szent Imre fogadalomtételét ábrázolja. A karzatmellvéd középső, a térbe szegmensívesen előrelépő szakaszán tükörben gyűrűkre és zsinórokra függesztett hangszerek (kürtök, nádsípok, hegedű, kotta), illetve talajra helyezett hangszerek (mélyhegedű, bőgő, üstdob pár) láthatóak. A karzatalj boltozatának tükrös tagolású festését a sarkokon erőteljes rozetták tagolják, míg a középmező profilozott szegélyű tükrében a Mózes és az égő csipkebokor jelenet van megfestve. A szentély boltmezejének közepét elfoglaló nagyméretű, tagolt körvonalú, rozettasoros díszű copf keretű tükörben sokalakos jelenet található, mely a Szentháromság apoteózisát ábrázolja. Weniger lesen
Általános állapot
felújított; nem veszélyezetett
Források
településre első adat: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
templom v papja első adat (alapítás, építés, felszentelés): rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
település birtokosa: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
templom kegyura: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
középkori templom építési kora és átalakítása: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
protestáns használat: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
16-17. századi történet: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
plébánia újraalapítása: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
török utáni templom építése: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
török utáni tp. építtetője: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
történeti leírás 1701-1945: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
történeti leírás 1945-: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
mérete: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
építészek, és kivitelezők: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
más mesterek neve: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
egyházigazgatási beosztás: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
ellátó plébánia: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
templom v papja első adat (alapítás, építés, felszentelés): rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
település birtokosa: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
templom kegyura: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
középkori templom építési kora és átalakítása: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
protestáns használat: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
16-17. századi történet: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
plébánia újraalapítása: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
török utáni templom építése: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
török utáni tp. építtetője: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
történeti leírás 1701-1945: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
történeti leírás 1945-: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
mérete: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
építészek, és kivitelezők: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
más mesterek neve: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
egyházigazgatási beosztás: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
ellátó plébánia: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
Irodalomjegyzék
Lukcsics Pál – Pfeiffer János: A veszprémi püspöki vár a katolikus restauráció korában. A veszprémi egyházmegye múltjából 1. Veszprém, 1933. 45–46, 157–161., Korompay György: Veszprém. Városképek – műemlékek. Budapest, 1957., P. Takács J. Ince OFM – Pfeiffer János: Szent Ferenc fiai a veszprémi egyházmegyében a 17-18. században 1-2. Pápa-Zalaegerszeg, 2001. 75–90., Huchthausen Lajos: Bilingérezések. Történetek a veszprémi egyházmegye XX. századi életéből. A veszprémi egyházmegye múltjából 21. Veszprém, 2009., Jernyei Kiss János (szerk.): Barokk freskófestészet Magyarországon I. Budapest, 2019. 438–447., Gömöry Judit–Csomortány Levente: Szent István király (egykori ferences) templom/ Judit Gömöry–Levente Csomortány: Saint Stephen’s (former Franciscan) Church. In: Jankovics Norbert (szerk.): Veszprém város templomai = Churches of Veszprém. Veszprémi Főegyházmegyei Könyvtár és Levéltár. Veszprém, 2023.
Írott források
NN: Nagy tüzvész Veszprémben. In: Tolnai Világlapja 1909. április 18. 734–735., Vasárnapi Ujság 1909. április 11. 56. évf. 15. sz. 302–303., Veszprém (4. doboz) 22.a. tétel alatt található az 1909–1912 közötti építkezéshez kapcsolódó összes irat- és tervanyag. Magyar Ferences Levéltár, Budapest., V.173.b Veszprém város polgármesterének iratai, Általános iratok, VII-652/1909. Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltára, Veszprém., MEMMDK_I.utem_fototar_tsz. 4725, MEMMDK_I.utem_tervtar_ltsz. 38655, MEMMDK_I.utem_tervtar_ltsz. 43147, MEMMDK_I.utem_tervtar_ltsz. 43148, MEMMDK_I.utem_tervtar_ltsz. 43149, LDMA_RA, VFL_VIII.31_Pfeiffer_cédulák