Veszprém – Szent István

Veszprém – Szent István
Kirchtag
08-20
Történet (1975-ös sematizmus szerint)
"barokk 1723-30-ból. Méretei: 20x8 m. Búcsú: augusztus első vasárnapja. Rn: május első vasárnapja. "
Leírás
A veszprémi várhegyen a székesegyház szomszédságában, a Nagypréposti palotával szemben elhelyezkedő Szent István ferences templom az 1720-as években épült, 1727-ben szentelték fel, de az építkezést csak 1730 körül fejezték be. Az építkezés során sok középkori kőfaragványt is felhasználtak az akkor még romos várból, amelyek másodlagosan kerültek beépítésre. 1909-ben a templom leégett, tornya összeomlott, ezt 1912-ben neoromán stílusban építették újjá a homlokzattal együtt; a munka kivitelezője FaWeiterlesen
A veszprémi várhegyen a székesegyház szomszédságában, a Nagypréposti palotával szemben elhelyezkedő Szent István ferences templom az 1720-as években épült, 1727-ben szentelték fel, de az építkezést csak 1730 körül fejezték be. Az építkezés során sok középkori kőfaragványt is felhasználtak az akkor még romos várból, amelyek másodlagosan kerültek beépítésre. 1909-ben a templom leégett, tornya összeomlott, ezt 1912-ben neoromán stílusban építették újjá a homlokzattal együtt; a munka kivitelezője Fabb Károly volt. 1938-ban és legutóbb 2012-ben a templomot restaurálták. A templom szervesen illeszkedik az őt övező kolostorhoz, annak sarkán a Szentháromság-szoborra nézve illeszkedik a tér építészeti rendszerébe, egységébe. Az egyhajós, nyújtott szentélyű templombelső gazdagon díszített. A tér felől belépve néhány felfelé vezető, nagyméretű lépcső után a karzat alá érkezünk. A karzat egyetlen nagyméretű kosárívvel nyílik a hajó felé. A karzat alól ajtó, átjáró vezet a kolostorba, a kolostor emeleti részén pedig az oratórium kapcsolódik a rendházhoz. A belső tér érdekessége, hogy azt a 18. század végén jelentősen átépítették, kialakítva és kifestve a jelenlegi belső teret. A templom jelenlegi járószintjét felbontva tárult fel, hogy korábban, az épület első korszakában a padlószint jelentősen, mintegy hatvan centiméterrel lejjebb helyezkedett el, a karzatot pedig két pillér tartotta, és így a karzat alja három ívvel nyílt a hajó terébe. Ekkor még nem volt átjáró a karzat alól a kolostor földszinti folyosójára, és a jelenlegi hajóbelső oldalán elhelyezkedő tagozatok is kissé másképpen néztek ki. A térről, kívülről belépve a templomba nem kellett ennyire "magasra" felmenni hiszen a padlószint jobban alkalmazkodott a külső járószinthez. A templom korábbi padlóját úgy alakították ki, hogy döngölt agyagra habarcsot terítettek, arra téglapadlót fektettek és arra kelheimi kő burkolatot helyeztek. A felmenő falak kutatásánál a templom külső – kisméretű belső udvar felén néző – homlokzatában több román és gótikus díszes kőfaragvány is előkerült. Amikor a 18. század végén átalakították a belső teret, egyszerűen feltöltötték a templombelsőt, elbontották a korábbi karzatot, és így alakult ki, formálódott az a tér, amelyet ma is láthatunk. Ezt a teret festette ki Bucher Xaver, ekkor került be a berendezés. Erősen megnyújtott főoltára és a mellékoltárok késő barokk stílusúak. A főoltárt Szent László és Szent Imre az ajtók feletti konzolokra állított, aranyozással díszített fehér szobra fogja közre. Az oszlopokkal közrefogott oltárkép a Koronafelajánlást ábrázolja. A szentségfülke aranyozott ajtaján az Emmauszi vacsora ábrázolása látható. A diadalív bal oldalán, a szószék mellett Szent Ferenc-, jobb oldalon Szent Antal-oltár áll. A Szent Ferenc-oltár képe olasz eredetű és a II. József alatt feloszlatott pesti ferences rendházból került ide. A boltozatok képeit Bucher Xavér Ferenc festette 1798–1801 között, az aranyozási munkákat Schitterson Ferenc végezte. A falképeket 1936-ban átfestették. A szentélyben a Szentháromság, a hajóban Szent István és a Rómából hazatérő követek, a karzat felett a Madonnához imádkozó Szent Imre ábrázolása, a karzatot alátámasztó csehsüveg-boltozaton Mózes és az égő csipkebokor, a festett kőráccsal díszített karzatmellvéd közepén hangszerek, az oldalfalon festett drapéria ábrázolása, a szentélyben, dekoratív vasráccsal átellenben, a déli oldalon festett ajtó látható. A sekrestyében Szent Antal barokk szobra kapott helyet. A hajóból jobbra a Szent János-kápolna nyílik. Weniger lesen
Történeti leírás
Történeti leírás 1701-1945
1723-ban részben a székesegyház középkori anyagából építették, 1727-ben szentelték fel, maga az építkezés az 1730-as évek elején fejeződött be. 1798–1801 között a hajótér átépítésre került, padlószintjét megemelték és új karzatot építettek. A templombelsőben ekkor készültek Bucher Xavér Ferenc képei. 1909-ben a templom leégett, tornya összeomlott, amit 1912-ben neoromán stílusban építettek újjá. A templomot 1938-ban, legutóbb pedig 2012-ben restaurálták.
Történeti leírás 1945-
Belső tereinek járószint alatti kutatására 2012-ben került sor.
Mai templom adatai
Megnevezés
Szent István ferences templom
Egyéb bevett név
Ferences templom
Elhelyezkedés
Veszprém, Vár utca 33.; hrsz. 226
Térkép
Védelem mértéke
műemlék
Védelem törzsszáma
4725
Védelem azonosítója
30831
Védés ideje
1958
Eredeti jelleg
a ferences kolostor temploma
Mai meghatározó korstílusa
barokk; neoromán
Egyházigazgatási beosztás
templom
Ellátó plébánia
Veszprém, Szent Mihály plébánia
Általános jellemzők
A templom rövid hajóból és a hajónál keskenyebb, egyenesen záródó szentélyből áll, a hajó utca felőli végénél, a déli oldalon toronnyal. A templom utcára néző, keleti főhomlokzatát a 18. század utolsó negyedében készített, szegmensíves záródású, volutákkal keretezett, kőtokos, cseppdíszes konzolok támasztotta, fogrovatos szemöldök-timpanonos, istenszem-motívumos barokk kapu és a neoromán stílusú kialakításhoz tartozó nyílások, a két, félköríves záródású ablakkal közrefogott körablak töri át. A hWeiterlesen
A templom rövid hajóból és a hajónál keskenyebb, egyenesen záródó szentélyből áll, a hajó utca felőli végénél, a déli oldalon toronnyal. A templom utcára néző, keleti főhomlokzatát a 18. század utolsó negyedében készített, szegmensíves záródású, volutákkal keretezett, kőtokos, cseppdíszes konzolok támasztotta, fogrovatos szemöldök-timpanonos, istenszem-motívumos barokk kapu és a neoromán stílusú kialakításhoz tartozó nyílások, a két, félköríves záródású ablakkal közrefogott körablak töri át. A három résablakkal megnyitott oromzat szélét vakárkádsor kíséri, a csúcsa alatt szoborfülkével. A templom déli oldalhomlokzata tagozatok nélküli, félkörzáródású ablakokkal. A nyújtott szentélyű templom hajóját három-három, a szentélyt két-két fiókkal tagolt dongaboltozat fedi. A falakat pillérek tagolják. A hajó bejárat felőli végét egyetlen kosáríven nyugvó, kidomborodó mellvédű orgonakarzat foglalja el. A hajóba a kolostor felől is nyílnak ablakok. Erősen megnyújtott főoltára és a mellékoltárok késő barokk stílusúak. A főoltárt Szt. László és Szt. Imre az ajtók feletti konzolokra állított, aranyozással díszített fehér szobra fogja közre. Az oszlopokkal közrefogott oltárkép a Koronafelajánlást ábrázolja. A szentségfülke aranyozott ajtaján az Emmauszi vacsora ábrázolása látható. A diadalív bal oldalán, a szószék mellett Szt. Ferenc-, jobb oldalon Szt. Antal-oltár áll. A Szt. Ferenc-oltár képe olasz eredetű és a II. József alatt feloszlatott pesti ferences rendházból került ide. A boltozatok képeit Bucher Xavér Ferenc festette 1798-1801 között, az aranyozási munkákat Schitterson Ferenc végezte. A falképeket 1936-ban átfestették. A szentélyben a Szentháromság, a hajóban Szt. István és a Rómából hazatérő követek, a karzat felett a Madonnához imádkozó Szt. Imre ábrázolása, a karzatot alátámasztó csehsüveg-boltozaton Mózes és az égő csipkebokor, a festett kőráccsal díszített karzatmellvéd közepén hangszerek, az oldalfalon festett drapéria ábrázolása, a szentélyben, dekoratív vasráccsal átellenben, a déli oldalon festett ajtó látható. A sekrestyében Szt. Antal barokk szobra kapott helyet. A hajóból jobbra a Szt. János-kápolna nyílik. Weniger lesen

Siedlungen

Siedlung
Veszprém
Templomadatbázis