Veszprém – Szent István

Veszprém – Szent István
Kirchtag
08-20
Történet (1975-ös sematizmus szerint)
"barokk 1723-30-ból. Méretei: 20x8 m. Búcsú: augusztus első vasárnapja. Rn: május első vasárnapja. "
Leírás
A veszprémi várhegyen a székesegyház szomszédságában, a Nagypréposti palotával szemben elhelyezkedő Szent István ferences templom az 1720-as években épült, 1727-ben szentelték fel, de az építkezést csak 1730 körül fejezték be. Az építkezés során sok középkori kőfaragványt is felhasználtak az akkor még romos várból, amelyek másodlagosan kerültek beépítésre. 1909-ben a templom leégett, tornya összeomlott, ezt 1912-ben neoromán stílusban építették újjá a homlokzattal együtt; a munka kivitelezője FaWeiterlesen
A veszprémi várhegyen a székesegyház szomszédságában, a Nagypréposti palotával szemben elhelyezkedő Szent István ferences templom az 1720-as években épült, 1727-ben szentelték fel, de az építkezést csak 1730 körül fejezték be. Az építkezés során sok középkori kőfaragványt is felhasználtak az akkor még romos várból, amelyek másodlagosan kerültek beépítésre. 1909-ben a templom leégett, tornya összeomlott, ezt 1912-ben neoromán stílusban építették újjá a homlokzattal együtt; a munka kivitelezője Fabb Károly volt. 1938-ban és legutóbb 2012-ben a templomot restaurálták. A templom szervesen illeszkedik az őt övező kolostorhoz, annak sarkán a Szentháromság-szoborra nézve illeszkedik a tér építészeti rendszerébe, egységébe. Az egyhajós, nyújtott szentélyű templombelső gazdagon díszített. A tér felől belépve néhány felfelé vezető, nagyméretű lépcső után a karzat alá érkezünk. A karzat egyetlen nagyméretű kosárívvel nyílik a hajó felé. A karzat alól ajtó, átjáró vezet a kolostorba, a kolostor emeleti részén pedig az oratórium kapcsolódik a rendházhoz. A belső tér érdekessége, hogy azt a 18. század végén jelentősen átépítették, kialakítva és kifestve a jelenlegi belső teret. A templom jelenlegi járószintjét felbontva tárult fel, hogy korábban, az épület első korszakában a padlószint jelentősen, mintegy hatvan centiméterrel lejjebb helyezkedett el, a karzatot pedig két pillér tartotta, és így a karzat alja három ívvel nyílt a hajó terébe. Ekkor még nem volt átjáró a karzat alól a kolostor földszinti folyosójára, és a jelenlegi hajóbelső oldalán elhelyezkedő tagozatok is kissé másképpen néztek ki. A térről, kívülről belépve a templomba nem kellett ennyire "magasra" felmenni hiszen a padlószint jobban alkalmazkodott a külső járószinthez. A templom korábbi padlóját úgy alakították ki, hogy döngölt agyagra habarcsot terítettek, arra téglapadlót fektettek és arra kelheimi kő burkolatot helyeztek. A felmenő falak kutatásánál a templom külső – kisméretű belső udvar felén néző – homlokzatában több román és gótikus díszes kőfaragvány is előkerült. Amikor a 18. század végén átalakították a belső teret, egyszerűen feltöltötték a templombelsőt, elbontották a korábbi karzatot, és így alakult ki, formálódott az a tér, amelyet ma is láthatunk. Ezt a teret festette ki Bucher Xaver, ekkor került be a berendezés. Erősen megnyújtott főoltára és a mellékoltárok késő barokk stílusúak. A főoltárt Szent László és Szent Imre az ajtók feletti konzolokra állított, aranyozással díszített fehér szobra fogja közre. Az oszlopokkal közrefogott oltárkép a Koronafelajánlást ábrázolja. A szentségfülke aranyozott ajtaján az Emmauszi vacsora ábrázolása látható. A diadalív bal oldalán, a szószék mellett Szent Ferenc-, jobb oldalon Szent Antal-oltár áll. A Szent Ferenc-oltár képe olasz eredetű és a II. József alatt feloszlatott pesti ferences rendházból került ide. A boltozatok képeit Bucher Xavér Ferenc festette 1798–1801 között, az aranyozási munkákat Schitterson Ferenc végezte. A falképeket 1936-ban átfestették. A szentélyben a Szentháromság, a hajóban Szent István és a Rómából hazatérő követek, a karzat felett a Madonnához imádkozó Szent Imre ábrázolása, a karzatot alátámasztó csehsüveg-boltozaton Mózes és az égő csipkebokor, a festett kőráccsal díszített karzatmellvéd közepén hangszerek, az oldalfalon festett drapéria ábrázolása, a szentélyben, dekoratív vasráccsal átellenben, a déli oldalon festett ajtó látható. A sekrestyében Szent Antal barokk szobra kapott helyet. A hajóból jobbra a Szent János-kápolna nyílik. Weniger lesen
Történeti leírás
Első adat a településről
1001 vagy 1002, a pannonhalmi alapítólevélben
Első adat a templomról
A ferenceseket 1677-ben ifj. Sennyei István püspök hívta a városba. A mai, várbeli helyükre 1681-ben költöztek, a kolostor és a templom telke vásárlások útján 1718-ra jött létre. A kolostor építésének kezdete 1722, a templomé 1723.
Település birtokosa
veszprémi püspök
Kegyúr
veszprémi püspök
Protestáns használat
nem
16-17. századi történet
A ferenceseket 1677-ben ifj. Sennyei István püspök hívta a városba. A mai, várbeli helyükre 1681-ben költöztek.
Török utáni templom építése
A kolostor építésének kezdete 1722, a templomé 1723, befejezés 1727.
Török utáni templom építtetője
Ferences rendtartomány adományokból építette.
Történeti leírás 1701-1945
A rendtartomány 1769-ben határozott egy új kolostor építéséről. 1770. március 20–án tették le a ma fennálló kolostorépület alapkövét, 1773-ban étkeztek először új ebédlőjükben, az építkezést pedig 1776-ban fejezték be. A kolostor újjáépítését követően, 1798–1800 között felújították, pontosabban átalakították a templomépületet. Ekkor magasabb kórust építettek, új orgonát állítottak be, és több ezer kocsi föld behordásával megemelték a járószintet. A szószékhez áttörték a falat. A felújítást P. KrWeiterlesen
A rendtartomány 1769-ben határozott egy új kolostor építéséről. 1770. március 20–án tették le a ma fennálló kolostorépület alapkövét, 1773-ban étkeztek először új ebédlőjükben, az építkezést pedig 1776-ban fejezték be. A kolostor újjáépítését követően, 1798–1800 között felújították, pontosabban átalakították a templomépületet. Ekkor magasabb kórust építettek, új orgonát állítottak be, és több ezer kocsi föld behordásával megemelték a járószintet. A szószékhez áttörték a falat. A felújítást P. Kruti Kandid gvárdián vezette.1798–1801 között Bucher Xavér Ferenc festette ki a belső teret, gazdag késő barokk figurális képmezőkkel és klasszicizáló későbarokk jellegű díszítőfestéssel. Az aranyozási munkákat Schitterson Ferenc végezte. 1808-ban 18 darab tölgyfapadot állítottak be a templomba. 1863-ban a templom berendezésén végeztek felújítási munkákat, renoválták az összes oltárt. 1868-ban restaurálták a templombelső kifestését, egyes források ezt a Prágában végzett Gyivis János nevéhez kötik. Az 1909-es nagy várbeli tűzben megsemmisült a tető, országos gyűjtést kezdeményeztek a helyreállításhoz. 1910–1911-ben az Angster cég új orgonát készített a templomba. 1912-ben, a közben elkészült székesegyházhoz igazodva új torony építése és a templomhomlokzat átalakítása mellett döntöttek. Az egyszerű homlokzatnak a székesegyházhoz igazodva neoromán stílusú kiképzést adtak, a barokk bejárati ajtót meghagyták eredeti formájában. A tereveket Fabb Károly építőmester készítette. 1937–1938-ban, az Eucharisztikus Kongresszusra átfestették a teljes belső dekorációt, a munkát Závory Zoltán, az aranyozást Biró József és Ruff János végezték. A templom újraszentelése 1939. május 22–én történt. Weniger lesen
Történeti leírás 1945-
1998-ban végeztek először festőrestaurátori kutatásokat a templom szentélyében. 2002-ben a szentély, 2003-ban a hajó boltozatának és oldalfalainak kifestését, 2004-ben a főoltárképet és a két mellékoltárképet, végül 2005-ben a hajó falképeit restaurálták, ekkor a felületeket a barokk rétegig tisztították vissza. 2003-ban a templomba négy darab méhsejt-mintájú, berokk hatású üvegablak készült. 2010–2011-ben megújult a templom fűtési rendszere, a padlót újraburkolták kelheimi kőlapokkal, a szentélWeiterlesen
1998-ban végeztek először festőrestaurátori kutatásokat a templom szentélyében. 2002-ben a szentély, 2003-ban a hajó boltozatának és oldalfalainak kifestését, 2004-ben a főoltárképet és a két mellékoltárképet, végül 2005-ben a hajó falképeit restaurálták, ekkor a felületeket a barokk rétegig tisztították vissza. 2003-ban a templomba négy darab méhsejt-mintájú, berokk hatású üvegablak készült. 2010–2011-ben megújult a templom fűtési rendszere, a padlót újraburkolták kelheimi kőlapokkal, a szentély épen maradt kelheimi burkolatának felhasználásával, a többi felületen pedig új kőlapokkal. A kripta fedlapja felett a padlóburkolat síkjában üvegbetét készült. Az emeleti kolostorfolyosó felőli oratóriumablakok elé és a kórus mellvédjére visszakerültek a neobarokk rácsok. 2011-ben a templomi padsorokat és a bejárati kaput, 2013-ban a rendház bejárati ajtajának belső rétegét restaurálták. 2021-ben teljeskörű festőrestaurátori és építéstörténeti kutatás történt a templom és a rendház homlokzatain és belső tereiben. A festőrestaurátori kutatás – a korábbi restaurálás nyomait is tárgyává téve – átfogó képet adott arról, hogy a késő barokk kifestés mely felületeken milyen mértékben maradt meg, illetve, hogy a legutóbbi felújítás során milyen módon kezelték. Az épület 2022-ben megkezdett felújítása során a torony fedését vörösréz-lemezre cserélték. Weniger lesen
Mai templom adatai
Megnevezés
R.k. tp.
Egyéb bevett név
Ferences templom
Elhelyezkedés
Veszprém, Vár u. 33., hrsz.: 226, 47° 5' 48.3" N 17° 54' 10.8" E
Térkép
Védelem mértéke
műemlék és kimeleten védett régészeti lelőhely (azonosító: 9648, 30688)
Védelem törzsszáma
4725
Védelem azonosítója
30831
Védés ideje
1958
Védelemre javasoljuk
országosan védett
Eredeti jelleg
kolostortemplom
Főoltár titulusa, készítési ideje és készítője
Szent István, N.A., 18. század vége
Mai meghatározó korstílusa
késő barokk
Mérete
23 * 9 méter
Építészek, kivitelezők
A mai homlokzatra először Horváth Sándor építész készített terveket, a kivitelezést végül Fabb Károly építőmester végezte a saját etrve szerint 1912-ben.
Egyházigazgatási beosztás
templom
Ellátó plébánia
Veszprém, Szent Mihály plébánia
Általános jellemzők
A székesegyház előtti tér nyugati oldalán utcasorba illeszkedő, zártsorú beépítésű telken hozzávetőlegesen nyugatnak tájolt barokk templom rövid hajóból és a hajónál keskenyebb, egyenesen záródó szentélyből áll, a hajó utca felőli végénél, a neoromán déli oldaltoronnyal.
Külső leírás
A templom utcára néző, keleti főhomlokzatát a 18. század utolsó negyedében készített, szegmensíves záródású, volutákkal keretezett, kőkeretes, cseppdíszes konzolok támasztotta, fogrovatos szemöldök-timpanonos, istenszem-motívumos barokk kapu és a neoromán stílusú kialakításhoz tartozó nyílások, a két, félköríves záródású ablakkal közrefogott körablak töri át. A három résablakkal megnyitott oromzat szélét vakárkádsor kíséri, a csúcsa alatt szoborfülkével. A kaputól balra aediculás keretezésű márvWeiterlesen
A templom utcára néző, keleti főhomlokzatát a 18. század utolsó negyedében készített, szegmensíves záródású, volutákkal keretezett, kőkeretes, cseppdíszes konzolok támasztotta, fogrovatos szemöldök-timpanonos, istenszem-motívumos barokk kapu és a neoromán stílusú kialakításhoz tartozó nyílások, a két, félköríves záródású ablakkal közrefogott körablak töri át. A három résablakkal megnyitott oromzat szélét vakárkádsor kíséri, a csúcsa alatt szoborfülkével. A kaputól balra aediculás keretezésű márványtábla örökíti meg a templom kriptájában eltemetett költő, Ányos Pál emlékét (1902). A templom déli oldalhomlokzata tagozatok nélküli, mindössze félkörzáródású ablakok törik át. Weniger lesen
Belső leírás
A nyújtott szentélyű templom hajóját három-három, a szentélyt két-két fiókkal tagolt dongaboltozat fedi. A falakat pillérek tagolják. A hajó bejárat felőli végét egyetlen kosáríven nyugvó, kidomborodó mellvédű orgonakarzat foglalja el. A hajóba a kolostor felől is nyílnak ablakok. Erősen megnyújtott főoltára és a mellékoltárok késő barokk. A főoltárt Szent László és Szent Imre az ajtók feletti konzolokra állított, aranyozással díszített fehér szobra fogja közre. Az oszlopokkal közrefogott oltárkWeiterlesen
A nyújtott szentélyű templom hajóját három-három, a szentélyt két-két fiókkal tagolt dongaboltozat fedi. A falakat pillérek tagolják. A hajó bejárat felőli végét egyetlen kosáríven nyugvó, kidomborodó mellvédű orgonakarzat foglalja el. A hajóba a kolostor felől is nyílnak ablakok. Erősen megnyújtott főoltára és a mellékoltárok késő barokk. A főoltárt Szent László és Szent Imre az ajtók feletti konzolokra állított, aranyozással díszített fehér szobra fogja közre. Az oszlopokkal közrefogott oltárkép a Szent István koronafelajánlását ábrázolja. A szentségfülke aranyozott ajtaján az Emmauszi vacsora ábrázolása látható. A diadalív bal oldalán Szent Ferenc-, jobb oldalon Szent Antal-oltár áll. A boltozatok képeit Franz Xaver Bucher festette. Az oldalfalak, falfülkék, falpillérek kifestése jellemzően tükrös-keretes tagolású, jellegzetes klasszicizáló későbarokk díszítőelemekkel: rozetákkal, tárcsadíszekkel, fonatokkal. A hajó boltmezejének közepét elfoglaló nagy méretű, tagolt körvonalú tükörben sokalakos jelenet található, témája: Szent István fogadja a koronát hozó Asztrik apátot és megalapítja az ország püspökségeit. A karzatboltozat középmezejét tagolt körvonalú, a tengelyekben rocaille-díszes tagolású tükör tölti ki, melyben a jelenetes, alakos freskó Szent Imre fogadalomtételét ábrázolja. A karzatmellvéd középső, a térbe szegmensívesen előrelépő szakaszán tükörben gyűrűkre és zsinórokra függesztett hangszerek (kürtök, nádsípok, hegedű, kotta), illetve talajra helyezett hangszerek (mélyhegedű, bőgő, üstdob pár) láthatóak. A karzatalj boltozatának tükrös tagolású festését a sarkokon erőteljes rozetták tagolják, míg a középmező profilozott szegélyű tükrében a Mózes és az égő csipkebokor jelenet van megfestve. A szentély boltmezejének közepét elfoglaló nagyméretű, tagolt körvonalú, rozettasoros díszű copf keretű tükörben sokalakos jelenet található, mely a Szentháromság apoteózisát ábrázolja. Weniger lesen
Általános állapot
felújított; nem veszélyezetett
Források
településre első adat: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
templom v papja első adat (alapítás, építés, felszentelés): rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
település birtokosa: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
templom kegyura: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
középkori templom építési kora és átalakítása: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
protestáns használat: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
16-17. századi történet: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
plébánia újraalapítása: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
török utáni templom építése: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
török utáni tp. építtetője: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
történeti leírás 1701-1945: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
történeti leírás 1945-: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
mérete: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
építészek, és kivitelezők: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
más mesterek neve: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
egyházigazgatási beosztás: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
ellátó plébánia: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
Irodalomjegyzék
Lukcsics Pál – Pfeiffer János: A veszprémi püspöki vár a katolikus restauráció korában. A veszprémi egyházmegye múltjából 1. Veszprém, 1933. 45–46, 157–161., Korompay György: Veszprém. Városképek – műemlékek. Budapest, 1957., P. Takács J. Ince OFM – Pfeiffer János: Szent Ferenc fiai a veszprémi egyházmegyében a 17-18. században 1-2. Pápa-Zalaegerszeg, 2001. 75–90., Huchthausen Lajos: Bilingérezések. Történetek a veszprémi egyházmegye XX. századi életéből. A veszprémi egyházmegye múltjából 21. Veszprém, 2009., Jernyei Kiss János (szerk.): Barokk freskófestészet Magyarországon I. Budapest, 2019. 438–447., Gömöry Judit–Csomortány Levente: Szent István király (egykori ferences) templom/ Judit Gömöry–Levente Csomortány: Saint Stephen’s (former Franciscan) Church. In: Jankovics Norbert (szerk.): Veszprém város templomai = Churches of Veszprém. Veszprémi Főegyházmegyei Könyvtár és Levéltár. Veszprém, 2023.
Írott források
NN: Nagy tüzvész Veszprémben. In: Tolnai Világlapja 1909. április 18. 734–735., Vasárnapi Ujság 1909. április 11. 56. évf. 15. sz. 302–303., Veszprém (4. doboz) 22.a. tétel alatt található az 1909–1912 közötti építkezéshez kapcsolódó összes irat- és tervanyag. Magyar Ferences Levéltár, Budapest., V.173.b Veszprém város polgármesterének iratai, Általános iratok, VII-652/1909. Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltára, Veszprém., MEMMDK_I.utem_fototar_tsz. 4725, MEMMDK_I.utem_tervtar_ltsz. 38655, MEMMDK_I.utem_tervtar_ltsz. 43147, MEMMDK_I.utem_tervtar_ltsz. 43148, MEMMDK_I.utem_tervtar_ltsz. 43149, LDMA_RA, VFL_VIII.31_Pfeiffer_cédulák

Siedlungen

Siedlung
Veszprém
Templomadatbázis