Bánd – Szent Anna

Bánd – Szent Anna
Kirchtag
07-26
Történet (1975-ös sematizmus szerint)
"1233-ban „Terra Seg sive Bánd ", II. Atyusz bán (akitől nevét is nyerte) 1233 előtt eladta. 1335-ben Gergely a papja. 1440-ben Essegvár tartozéka, ettől kezdve története egybeforrt a várral. 1556-ban török kézen van s neki adózik. 1760 körül a birtokos Tallián cs. svábokkal népesíti be. A cs. és a hívek együtt építik a tp--t 1760 körül. 1795-ben leég. 1865- és 1884-ben renoválták. Méretei: 25x10 m. Stílusa barokk. Mj. Tit: Szt. Anna. Búcsú: júl. 26. Szi: aug. 13. Rn. máj. 9. Hsz: 506 (602). "
Történeti leírás
Első adat a településről
1233
Első adat a templomról
1333
Település birtokosa
Essegvár mindenkori birtokosai
Kegyúr
Essegvár mindenkori birtokosai
Középkori templom építési kora és átalakítása
Az I. katonai felmérés Felső-Bándon templomromot mutat, ebből ma semmi nem áll.
Török utáni templom építése
18. sz.
Török utáni templom építtetője
Tallián Klára
Történeti leírás 1701-1945
A középkori templom romjait az adorjánházi reformátusok 1766 k. elhordták. A mai templomot Tallián Klára 1795-ben építtette. Fa szószéke 1817-ben még festetlen. A falon Szűz Mária- és Szt. Vendel-kép, 1824-ből (előbbi ma 20. század elejinek látszik, vagy átfestett). 1863: új kőkeretes ajtó utólagos betétele a torony eredeti kapunyílásába (évszám az új kőkeret zárókövén). 1884: a templom teteje (más adat szerint az egész templom) leégett, az új toronysisakon látható évszám (1884). 1908: ablakfelú…Weiterlesen
A középkori templom romjait az adorjánházi reformátusok 1766 k. elhordták. A mai templomot Tallián Klára 1795-ben építtette. Fa szószéke 1817-ben még festetlen. A falon Szűz Mária- és Szt. Vendel-kép, 1824-ből (előbbi ma 20. század elejinek látszik, vagy átfestett). 1863: új kőkeretes ajtó utólagos betétele a torony eredeti kapunyílásába (évszám az új kőkeret zárókövén). 1884: a templom teteje (más adat szerint az egész templom) leégett, az új toronysisakon látható évszám (1884). 1908: ablakfelújítás, 1913-ban és 1933-ban felújítás. Weniger lesen
Történeti leírás 1945-
1998-1999.: homlokzatfelújítás. 2006 táján homlokzatfelújítás. 2015-2019-ben teljes belső felújítás készült (kutató: Somorjay Selysette), elkészült a mai csiszolt kőburkolat, padlófűtéssel. A faberendezés restaurálása készült el (restaurátor: Pák András), korábbi festésnyomok.
Mai templom adatai
Megnevezés
Rk. tp.
Elhelyezkedés
Bánd, Petőfi Sándor u., hrsz. 125., 47°07'17.8"N 17°47'05.7"E
Védelem mértéke
védett műemlék
Védelem törzsszáma
M 5467, 9789, 1958
Védelemre javasoljuk
műemlék
Eredeti jelleg
plébániatemplom
Főoltár titulusa, készítési ideje és készítője
Szt. Anna, 1800 k.
Mai meghatározó korstílusa
klasszicizáló késő barokk
Mérete
Hosszúság: 21,5 m, szélesség: 7,70 m
Egyházigazgatási beosztás
filia
Ellátó plébánia
Herend, Római Katolikus Plébánia
Általános jellemzők
Késő barokk
Külső leírás
A település központjában, Y alakú útelágazásban szabadon álló, megközelítőleg nyugatra tájolt, egyhajós késő barokk templom (1795), a hajónál keskenyebb, egyenes záródású szentéllyel, annak déli oldalán sekrestyével, a főhomlokzat terébe nagyrészt behúzott toronnyal. Homlokzatai falsávos-tükrös tagolásúak, külső épületsarkok lecsapottak. A hajófalakban egy-egy félköríves ablak, a szentély északi falán egy hasonló formájú ablak nyílik, tagolatlan szalagkerettel, zárókővel. A hajófalakat a karza…Weiterlesen
A település központjában, Y alakú útelágazásban szabadon álló, megközelítőleg nyugatra tájolt, egyhajós késő barokk templom (1795), a hajónál keskenyebb, egyenes záródású szentéllyel, annak déli oldalán sekrestyével, a főhomlokzat terébe nagyrészt behúzott toronnyal. Homlokzatai falsávos-tükrös tagolásúak, külső épületsarkok lecsapottak. A hajófalakban egy-egy félköríves ablak, a szentély északi falán egy hasonló formájú ablak nyílik, tagolatlan szalagkerettel, zárókővel. A hajófalakat a karzat szakaszán keskeny, hosszúkás résablakok törik át. A bejárati ajtó keretezését a szemöldök sarkainál bojt díszíti. Az ajtónyílásba utólag behelyezett s vasakkal rögzített, kőből faragott, hasábkeretes ajtó található, a zárókövén 1863-as évszámmal. Az ajtó feletti karzat-, padlás-, illetve harangszinti ablakok félköríves záródásúak, záróköveik a felső vízszintes falsávhoz közel helyezkednek el, vagy a falsávval egybefüggenek. A tornyot kétoldalt közrefogó egy-egy homorú féloromzaton egy-egy kőből faragott toboz áll. A sekrestye egyenes záródású ablaka és külső ajtaja tagolatlan szalagkeretesek. A szentély mögött a szabadban egy enyhén íves, műkőből készült áttört-oszlopos korlát található, feltehetően a szentély korlátja volt. A főhomlokzat előtt 1872-es műkő feszület és alatta Mária nagyrészt műkő szobra áll, de közepén jól felismerhető kőmaggal; Georg és Veronika Dornhecker állíttatta. A feszület talapzatán "Hudetz özv." szignó. Weniger lesen
Belső leírás
A vakolt, meszelt hajót és a szentélyt egy-egy csehsüvegboltozat-szakasz fedi, a sekrestye teknőboltozatos. Falazott, enyhén ívelődő mellvédű, egynyílású karzata van, a mellvéd lekerekített tükrös tagolású. A boltozatok stukkódíszesek, a szentélyboltozat közepén meghagyott ablakban festett IHS monogram található, a hajóboltozat közepén sugárkoszorú részlete látható. A fából készült főoltár építménye klasszicista stílusú, vízsintes lezárású főpárkánya a félköríves oltárképet két oldalról közrefog…Weiterlesen
A vakolt, meszelt hajót és a szentélyt egy-egy csehsüvegboltozat-szakasz fedi, a sekrestye teknőboltozatos. Falazott, enyhén ívelődő mellvédű, egynyílású karzata van, a mellvéd lekerekített tükrös tagolású. A boltozatok stukkódíszesek, a szentélyboltozat közepén meghagyott ablakban festett IHS monogram található, a hajóboltozat közepén sugárkoszorú részlete látható. A fából készült főoltár építménye klasszicista stílusú, vízsintes lezárású főpárkánya a félköríves oltárképet két oldalról közrefogó egy-egy kompozitfejezetes oszlopnak megfelelően golyvázott. Főoltárképe Szent Anna harmadmagával, 1800 k. A négyzetes alaprajzú, klasszicizáló, rozettás szószékre a sekrestyéből lehet feljutni. A déli diadalívnél neobarokk mellékoltár található. A déli hajófalon Szűz Máriát és az életéből vett jeleneteket ábrázoló keretezett festmény látható, az északi hajófalon Szt. Vendelt ábrázoló, 19. sz. eleji festmény. A sekrestyeajtó kőkerete, vízszintes vállról induló félköríves szemöldöke van, zárókővel ellátva. A bejárati ajtó, illetve a sekrestye belső ajtaja lemezborítású, eredeti dobozzárakkal, kilincsekkel. A padlóburkolatot eredetileg kelheimi lapok képezték, helyettük ma csiszolt kőburkolat alkotja, alatta padlófűtés. Weniger lesen
Általános állapot
felújított
Források
településre első adat: VMRT 2. 13/1. vagy bibliográfiai adat
templom v papja első adat (alapítás, építés, felszentelés): VMRT 2 13/1.
település birtokosa: VMRT 2 13/1.
templom kegyura: VMRT 2 13/1.
középkori templom építési kora és átalakítása: VMRT 2 13/1.
protestáns használat: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
16-17. századi történet: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
plébánia újraalapítása: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
török utáni templom építése: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
török utáni tp. építtetője: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
történeti leírás 1701-1945: VFL WIII. 31. I. 41. Pfeiffer-Bánd, Pápai Lapok, 11. évf. 44. szám (1884.11.02.) 183. oldalVFL Acta Dioecesana1006/1908, 2442 és 4479/1913, 2179/1933
történeti leírás 1945-: Műemlékvédelmi Szemle 1998/2. 286, Műemlékvédelmi Szemle 1999. 1-2. 286.; Veszprémi Napló 62. évf. 184. szám (2006.08.08.) 8. oldal; Veszprémi Napló 75. évf. 299. szám (2019.12.27.) 1. és 4. oldal, MÉM MDK Tervtár ltsz. 52734.
mérete: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
építészek, és kivitelezők: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
más mesterek neve: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
egyházigazgatási beosztás: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
ellátó plébánia: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat

Siedlungen

Siedlung
Bánd