Apácatorna – Urunk mennybemenetele

Apácatorna – Urunk mennybemenetele
Kirchtag
Húsv. 7. vas.
Történet (1975-ös sematizmus szerint)
"1909 előtt Torna. A XII. sz.-ból ismerős egytornyú román, Szt. Katalin. tiszt.-re emelt tp-a. Hajója a hódoltság alatt bedőlt, 1785-ben helyreállítják. Csonka tornyát 1817-ben fejezik be. 1917-ben ledőlt e torony, 1937-ben meg a hajó boltozata vált veszélyessé. 1942-ben épült a mai tp. Meyer Attila tervei szerint. A XIII. sz.-i szentélyt sekrestyében építették be. A kkorban a tp-ot kőbástya és temető vette körül. — Tit: Jézus mennybemenetele. 16x6 m. Búcsú: ÁIdozócsüt. Rn: szept. 17. Hsz: 335 Weiterlesen
"1909 előtt Torna. A XII. sz.-ból ismerős egytornyú román, Szt. Katalin. tiszt.-re emelt tp-a. Hajója a hódoltság alatt bedőlt, 1785-ben helyreállítják. Csonka tornyát 1817-ben fejezik be. 1917-ben ledőlt e torony, 1937-ben meg a hajó boltozata vált veszélyessé. 1942-ben épült a mai tp. Meyer Attila tervei szerint. A XIII. sz.-i szentélyt sekrestyében építették be. A kkorban a tp-ot kőbástya és temető vette körül. — Tit: Jézus mennybemenetele. 16x6 m. Búcsú: ÁIdozócsüt. Rn: szept. 17. Hsz: 335 (335). " Weniger lesen
További név
Torna
Történeti leírás
Középkori templom építési kora és átalakítása
12. század
Történeti leírás 1701-1945
1940-42, Ismert a 12. századból román stílusú Szent Katalin titulusú temploma, mely 1937-ben még állt. Végül 1940-ben bontották le többszöri átépítés után. E templom elbontásával illetve részben felhasználásával épült 1941-1942-ben az Urunk mennybemenetele titulusú magyaros jellegű, modern elemeket mutató, tornácos templom Megyer Meyer Attila tervezésében.
Mai templom adatai
Megnevezés
Rk. tp.
Elhelyezkedés
Apácatorna, Kossuth u. 13, 8477 hrsz: 45
Térkép
Védelem mértéke
műemlék
Védelem törzsszáma
M 4916
Védelem azonosítója
9552
Védelemre javasoljuk
műemlék
Eredeti jelleg
templom
Mai meghatározó korstílusa
magyaros
Építész, kivitelező
Megyer-Meyer Attila
Egyházigazgatási beosztás
fília
Ellátó plébánia
Tüskevár, Kisboldogasszony plébánia
Általános jellemzők
A kis teremtemplom nyeregtetővel fedett, egy homlokzati tornyos, a hajó folytatásában, diadalív nélkül, enyhén megemelt, egyenszáródású szentéllyel épült a szentély mellett sekrestyével bővített, mely a korábban lebontott templom szentélyeként funkcionált. A templom nyugati oldalán oszlopos tömör mellvédes karzat található. A templom a középkori templomok hagyományait folytatva – mivel a sekrestye 12. századi végi-13. századi alapokon nyugszik – keletelt. Szentélyét és a négy szakaszos hajót gerWeiterlesen
A kis teremtemplom nyeregtetővel fedett, egy homlokzati tornyos, a hajó folytatásában, diadalív nélkül, enyhén megemelt, egyenszáródású szentéllyel épült a szentély mellett sekrestyével bővített, mely a korábban lebontott templom szentélyeként funkcionált. A templom nyugati oldalán oszlopos tömör mellvédes karzat található. A templom a középkori templomok hagyományait folytatva – mivel a sekrestye 12. századi végi-13. századi alapokon nyugszik – keletelt. Szentélyét és a négy szakaszos hajót gerendás famennyezet fedi. Weniger lesen
Külső leírás
Nyugati homlokzatát a hajó szélességében pilléres-árkádíves tornác bővíti. A hasáb alapú talapzaton hengeres oszloptörzs helyezkedik el, felette árkádívek adják a modern épület magyaros jellegét, amit a templomtorony sisakjának formálása tovább erősít, s folytatódik a terméskő lábazatban. A félig az előcsarnok felett elhelyezkedő torony testen hosszú, félköríves lezárású ablak nyújtja az arányokat, felette a sisak alatt a harnagház három, lamellás nyílás mögött kapott helyet. A tagolatlan, vakolWeiterlesen
Nyugati homlokzatát a hajó szélességében pilléres-árkádíves tornác bővíti. A hasáb alapú talapzaton hengeres oszloptörzs helyezkedik el, felette árkádívek adják a modern épület magyaros jellegét, amit a templomtorony sisakjának formálása tovább erősít, s folytatódik a terméskő lábazatban. A félig az előcsarnok felett elhelyezkedő torony testen hosszú, félköríves lezárású ablak nyújtja az arányokat, felette a sisak alatt a harnagház három, lamellás nyílás mögött kapott helyet. A tagolatlan, vakolt oldalhomlokzaton 5 félköríves lezárású ablak világítja meg a templomhajó belső terét. Az északi oldalon a sekrestye beékelődése miatt 4 ablak található, melyeket belül a lábazatról induló félköríves árkádos lizénák öveznek, rímelve az ablakok nyílásaira. A szentély mögött félköríves ablak található. Weniger lesen
Belső leírás
A templom berendezése egyszerű. Az eredeti háttal miséző oltárt megtartották, ami klasszicizáló építészeti elemekkel operál. Az oltár két oldalán egy alacsony, függőlegesen kettéfűrészelt kőoszlop darabjait építették be a keleti falba szobortartó funkcióval, felületükön vastag festéssel. Az oltár feletti, Krisztus mennybemenetelét ábrázoló színes üvegablak 1942-ben készült. A szószék és a karzat tömör mellvédfalas kialakítású, vakolt motívumokkal. Az árkádos előcsarnokban, a torony két oldalán kWeiterlesen
A templom berendezése egyszerű. Az eredeti háttal miséző oltárt megtartották, ami klasszicizáló építészeti elemekkel operál. Az oltár két oldalán egy alacsony, függőlegesen kettéfűrészelt kőoszlop darabjait építették be a keleti falba szobortartó funkcióval, felületükön vastag festéssel. Az oltár feletti, Krisztus mennybemenetelét ábrázoló színes üvegablak 1942-ben készült. A szószék és a karzat tömör mellvédfalas kialakítású, vakolt motívumokkal. Az árkádos előcsarnokban, a torony két oldalán kialakított falfülkében fehérre meszelt kőszobrok állnak. A déli oldalon egészalakos Mária gyermekével a 18. századból, az északin egy Nepomuki Szent János. Az utóbbi feje, a lába és a kezében tartott kereszt valószínűleg kiegészítés. Weniger lesen
Általános állapot
felújított
Források
minden primer forrás: oklevél, terv, rajz, fotó
Irodalomjegyzék
Héczey-Markó Ágnes - Jankovich Norbert, Apácatorna templomai, In: Fiatal Középkoros Régészek V. Konferenciájának Tanulmánykötete. A szentendrei Ferenczy Múzeum Közleményei 3. Szentendre 2014.
Koppány Tibor: Apácatorna középkori temploma. In: Műemlékvédelmi Szemle 1991 (1991) 2. 5—15.
Molnár István: Apácatorna. Veszprém: Magánkiadás, 1942.
Dr. Molnár Ernő: Korszerű egyházművészeti alkotások, Magyar Építőművészet, 1941/12, 394-395.
Genthon István, Magyarország műemlékei, 1959, 15.

Siedlungen

Siedlung
Apácatorna