Várpalota–Inota – Szent István

Várpalota–Inota – Szent István
Kirchtag
08-20
Történet (1975-ös sematizmus szerint)
"Tit.: Szent István "
Történeti leírás
Középkori templom építési kora és átalakítása
Egyes vélemények szerint 13. század második fele (szentélyboltozat: 15. század), de formai alapon a templom középkori periódusa egységesen 14. század végi is lehet, a szentélyboltozattal és déli kapuval együtt. Középkori írott forrást nem ismerünk róla.
16-17. századi történet
Az északi hajófalon égésnyomok kerültek elő talán ebből a korszakból.
Történeti leírás 1701-1945
A barokk kori átépítést 1735-ben szentelték fel. 1747-ben "réginek" mondják, két oltárát írják le, Nep. Szt. Jánosét és Szűz Máriáét. Oltárképei 1783 előtt Várpalotára kerültek, amikor pedig 1788-ban Inotát a fehérvári püspökséghez csatolták, felújították. Tornya 1844-ben épült. 1890-ben újabb felújításon esett át, ekkor találták meg déli kapuját és a szentély falképeit.
Történeti leírás 1945-
Restaurátori és falkutatására 1972-1974 között került sor. Bútorzata az 1980. évi műemléki helyreállításkor készült.
Mai templom adatai
Megnevezés
Rk. tp.
Egyéb bevett név
Inota
Elhelyezkedés
Várpalota-Inota, Bercsényi u., hrsz. 3666/1.
Védelem mértéke
védett műemlék
Védelem törzsszáma
4900
Védelem azonosítója
10580
Védés ideje
1967
Védelemre javasoljuk
műemlék
Eredeti jelleg
templom
Mai meghatározó korstílusa
gótikus
Egyházigazgatási beosztás
plébánia (oldallagosan ellátott)
Ellátó plébánia
Várpalota, Nagyboldogasszony plébánia
Általános jellemzők
Temetőben álló, keletelt épület, Ny-i homlokzata felett szoknyás gúlasisakkal fedett toronnyal, a hajónál keskenyebb, egyenesen záródó szentélyének É-i oldalán sekrestyével. Homlokzatai simára vakoltak, néhol a középkori vakolat megmaradt darabjainak, a hajó DK-i sarkán pedig a kváderezés bemutatásával. A D-i oldalon csúcsíves, pálcatagos keretelésű, belső rétegét tekintve szemöldökgyámos, gótikus ajtó nyílik. A szentély keskeny, középkori ablakai csúcsívben, a hajó és a torony széles, újkori abWeiterlesen
Temetőben álló, keletelt épület, Ny-i homlokzata felett szoknyás gúlasisakkal fedett toronnyal, a hajónál keskenyebb, egyenesen záródó szentélyének É-i oldalán sekrestyével. Homlokzatai simára vakoltak, néhol a középkori vakolat megmaradt darabjainak, a hajó DK-i sarkán pedig a kváderezés bemutatásával. A D-i oldalon csúcsíves, pálcatagos keretelésű, belső rétegét tekintve szemöldökgyámos, gótikus ajtó nyílik. A szentély keskeny, középkori ablakai csúcsívben, a hajó és a torony széles, újkori ablakai félkörívesen záródnak. A csúcsíves ablakok fülkéi belül háromszögű záródásúak. A tornyon, az áthúzódó főpárkány alatti alsó részen, a Ny-i oldalba mélyedő tükörben ablak és szögletes, jelenleg elfalazott ajtó látható. A szentélyt festett bordázatú, záróköves, bordás keresztboltozat, a hajót új, konzolos, gerendás deszkafödém fedi. A csúcsíves, profilos diadalív profilos vállkövei alá kőfaragványokat falaztak be. A szentélyben az ablakzóna magasságában álló szentek vagy apostolok elmosódott alakjai, a diadalív pillérein és a hajó D-i falán felszentelési keresztek láthatók. A szentély déli falában papi ülőfülke. Kétpilléres, csehsüveg-boltozatos karzat. A hajó É-i falán lévő 19. század eleji mellékoltárkép a Koronafelajánlást ábrázolja. Weniger lesen

Siedlungen