Tüskevár – Kisboldogasszony-templom

Tüskevár – Kisboldogasszony
Kirchtag
09-08
Történet (1975-ös sematizmus szerint)
"A kkorban Nagyjenő. A hódoltság kezdetén árokkal, palánkkal, tüskével vették körül a települést. Kezdetben csúfnév volt a „Tüskevár", a legújabb korban a falu neve lett. A győri pp-ség birtoka, a szentistváni Karakó megyében fekszik. Kkori tp-a Szt. Miklós tiszt-re szentelve. 1310-ben a pálosok telepednek le a Torna-patak melletti kp-na mellé. A török közeledtére elhagyják a kolostort, de utánuk újra benépesül. A. kolostornak és tp-ának átépítését a barokk korban a rend építésze, Végi Máté végWeiterlesen
"A kkorban Nagyjenő. A hódoltság kezdetén árokkal, palánkkal, tüskével vették körül a települést. Kezdetben csúfnév volt a „Tüskevár", a legújabb korban a falu neve lett. A győri pp-ség birtoka, a szentistváni Karakó megyében fekszik. Kkori tp-a Szt. Miklós tiszt-re szentelve. 1310-ben a pálosok telepednek le a Torna-patak melletti kp-na mellé. A török közeledtére elhagyják a kolostort, de utánuk újra benépesül. A. kolostornak és tp-ának átépítését a barokk korban a rend építésze, Végi Máté végzi, bútorait Hingeller János laikus faragja. Háromhajós, kéttornyú tp-ában hét oltár van, emeletes kolostorában 25 helyiség. A rend 1786. évi eltörlése után 1897-ben állami rendelkezésre eladják és az utolsó kőig széthordják. A szomszéd tp-okban és szétszórva az országban fennmaradt bútorai a barokk pálos faragás remekei. A pleb-át a győri pp. szervezi meg 1731-ben és csak 1777-beni rendezéssel kerül az egyházmegyéhez. 1767-ben faoratórium szolgálja a híveket. 1762-67-ben a győri pp. Stórum János építésszel tervezteti és építteti a mai tp-ot. Barokk, 30x10 m. Mj. — Nep. Szt. János szobra 1760 körüli, Mj. — A falu keleti szélén Szt. Izidor kp-na, 1774-ben épült. Barokk, 5x4 m. Tit: Kisboldogasszony. Búcsú: szept. 8. Szi: jún. 17. és nov. 23. Rn: ápr. 18. Akv: 1717-től. Hsz: 800 (884)." Weniger lesen
Történeti leírás
Történeti leírás 1701-1945
A hagyomány szerint facölöpökre kezdte építtetni a templomot (a Torna folyó áradásai miatt) a kegyúr, Zichy Ferenc győri püspök Sturm János szombathelyi mesterrel 1743-ban, 1767-re készült el. Megáldotta Teufel Kajetán plébános (lásd a diadalíven kronosztikon). 1811-ben öt nagy ablaka közül északról kettőt a szél miatt befalaztak. 1812-ben egész belseje sürgős meszelést kívánt, annyira piszkos és fekete volt. 1852-ben Karner Antal (Pfeiffer "József"-et ír) győri püspök a fazsindelyes tornyot újWeiterlesen
A hagyomány szerint facölöpökre kezdte építtetni a templomot (a Torna folyó áradásai miatt) a kegyúr, Zichy Ferenc győri püspök Sturm János szombathelyi mesterrel 1743-ban, 1767-re készült el. Megáldotta Teufel Kajetán plébános (lásd a diadalíven kronosztikon). 1811-ben öt nagy ablaka közül északról kettőt a szél miatt befalaztak. 1812-ben egész belseje sürgős meszelést kívánt, annyira piszkos és fekete volt. 1852-ben Karner Antal (Pfeiffer "József"-et ír) győri püspök a fazsindelyes tornyot újrafedette. 1860-ban utóda, Simor János a templom héjazatát újrazsindelyeztette. 1867-ben küső-belső felújítás volt. Kifestették, a főoltárt átalakították (az oltárépítményt festette Litzenmayer Sándor, Sixtusi Madonna új oltárkép a tüskevári pálos kolostorból, új tabernákulum, Szent József és Szent Anna szobrát faragta Ráth Károly kőszegi mester, 1874), a két mellékoltárt és a régi szószéket elbontották. A templomot újra megáldották 1867. szept. 7-én. 1869-ben a templom tűzvész miatt károsodott. Még ugyanebben az évben Zalka János győri püspök helyreállíttatta, 1870-ben cseréppel fedette be. Szentháromság vasárnapján a keresztet visszahelyezték. Oltára eredetileg fából, a győri székesegyház kegyoltárának mása volt, 1817-ben három oltárát említik. Berendezésének több darabja a tüskevári pálos kolostorból (papi szék, Hingeller János pálos szerzetes, 1754; két régi mellékoltár képei: Krisztus a Kereszten, Fájdalmas Szűz; Cortonai Szent Margit-festmény; szószék mellvéden Szent Péter és Pál apostolok szobra). Egyéb berendezések: kő keresztelőkút, 1779; újabb keresztelőkút, 1867; szószék, Ráth Károly, 1871; orgona, 1824; Szűz Mária- és Szent Márton-képek, 1824; harangok: 1779-ben három volt, 130, 90, 30 fontos. Weniger lesen
Történeti leírás 1945-
1965: felújítás, homlokzat és tetőhéjalás felújításának előkészítése.
Mai templom adatai
Megnevezés
R.k. t
Elhelyezkedés
Tüskevár, Kossuth Lajos u. 23., hrsz. 303.
Védelem mértéke
műemlék
Védelem törzsszáma
M 4973
Védelem azonosítója
10547
Védés ideje
1958
Eredeti jelleg
plébániatemplom
Mai meghatározó korstílusa
késő barokk
Egyházigazgatási beosztás
plébánia
Ellátó plébánia
Tüskevár, Római Katolikus Plébánia
Általános jellemzők
A településen átvezető út mellett álló keletelt templom, a hajónál keskenyebb, ívesen záródó szentéllyel, a Ny-i, bejárati főhomlokzathoz épített toronnyal és a szentély D-i oldalán álló sekrestyével, a sekrestye felett oratóriummal. Tükrös tagolású homlokzatok. Lekerekített sarkú torony óralapos, óraíves párkánnyal, tört vonalú sisakkal. A torony szintjeit és a Ny-i homlokzatot pilaszterek díszítik. A tornyon nyíló bejárati ajtó füles szalagkeretű, zárköve feliratos. A harangszinti ablakok félWeiterlesen
A településen átvezető út mellett álló keletelt templom, a hajónál keskenyebb, ívesen záródó szentéllyel, a Ny-i, bejárati főhomlokzathoz épített toronnyal és a szentély D-i oldalán álló sekrestyével, a sekrestye felett oratóriummal. Tükrös tagolású homlokzatok. Lekerekített sarkú torony óralapos, óraíves párkánnyal, tört vonalú sisakkal. A torony szintjeit és a Ny-i homlokzatot pilaszterek díszítik. A tornyon nyíló bejárati ajtó füles szalagkeretű, zárköve feliratos. A harangszinti ablakok félkörívesek, a volutás, íves szélű féloromzatokkal közrefogott toronyszint ablaka ovális. A torony karzatszinti ablaka és a hosszhomlokzati ablakok lant alakúak. A D-i homlokzat első ablaka alatti kőtokos kaput elfalazták. A torony É-i homlokzatánál betonlépcső vezet a karzatra. A toronyalj csehsüveg-boltozatos. A hajót kétszakaszos csehsüveg-boltozat, a szentélyt csehsüveg-boltozat és negyedgömbboltozat fedi. A kétpilléres, csehsüveg-boltozaton nyugvó karzat hajlított ívű mellvédje középen előreugrik. Az ablakokat kagyló- és ornamentális díszítés veszi körül. Az oltár vázákkal és angyalokkal díszített párkányzatú felépítményén az oltárképet közrefogó két oszloppár között egy-egy szobor áll. Az É-i diadalívpillér előtt álló mellékoltár képét egy-egy oszlop és szobrok fogják közre. Az oltárkép Pazzi Szent Magdolnát és a tisztítótűzben szenvedőket ábrázolja. A szentélyben álló stallumot Hingeller János pálos szerzetes faragta 1754-ben, és az 1786-ban feloszlatott tüskevári kolostorból került ide. A D-i diadalívpillérre rögzített, kör alaprajzú szószék feljárata a sekrestyéből nyílik. A sekrestye csehsüveg-boltozatát vakolatkeretezés és rozetta díszíti. A szószékfeljáró márványozott festésű ajtajának és a sekrestye Ny-i ajtajának vasalatai eredetiek. A sekrestye feletti, csehsüveg-boltozatos oratóriumra csigalépcső vezet. A szentély- és az oratóriumablak szegmensíves, könyöklőpárkányos és köténydíszes. A szentély és a karzatalj boltozatát modern festmények borítják. A templomtérbe vezető kétszárnyú ajtó vasalatai és a padok eredetiek. A padlózat kelheimi kő. Weniger lesen

Siedlungen

Siedlung
Tüskevár