Tüskevár – Kisboldogasszony

Tüskevár – Kisboldogasszony
Kirchtag
09-08
Történet (1975-ös sematizmus szerint)
"A kkorban Nagyjenő. A hódoltság kezdetén árokkal, palánkkal, tüskével vették körül a települést. Kezdetben csúfnév volt, a „Tüskevár ", a legújabb korban a falu neve lett. A győri pp-ség birtoka, a szentistváni Karakó megyében fekszik. Kkori tp-a Szt. Miklós tiszt-re szentelve. 1310-ben a pálosok telepednek le a Torna-patak melletti kp-na mellé. A török közeledtére elhagyják a kolostort, de utánuk újra benépesül. A. kolostornak és tp-ának átépítését a barokk korban a rend építésze, Végi Máté vWeiterlesen
"A kkorban Nagyjenő. A hódoltság kezdetén árokkal, palánkkal, tüskével vették körül a települést. Kezdetben csúfnév volt, a „Tüskevár ", a legújabb korban a falu neve lett. A győri pp-ség birtoka, a szentistváni Karakó megyében fekszik. Kkori tp-a Szt. Miklós tiszt-re szentelve. 1310-ben a pálosok telepednek le a Torna-patak melletti kp-na mellé. A török közeledtére elhagyják a kolostort, de utánuk újra benépesül. A. kolostornak és tp-ának átépítését a barokk korban a rend építésze, Végi Máté végzi, bútorait Hingeller János laikus faragja. Háromhajós, kéttornyú tp-ában hét oltár van, emeletes kolostorában 25 helyiség. A rend 1786. évi eltörlése után 1897-ben állami rendelkezésre eladják és az utolsó kőig szét-hordják. A szomszéd tp-okban és szétszórva az országban fenn-maradt bútorai a barokk pálos faragás remekei. A pleb-át a győri pp. szervezi meg 1731-ben és csak 1777-beni rendezéssel kerül az egyházmegyéhez. 1767-ben faoratórium szolgálja a híveket. 1762-67-ben a győri pp. Stórum János építésszel tervezteti és építteti a mai tp-ot. Barokk, 30x10 m. Mj. — Nep. Szt. János szobra 1760 körüli, Mj. — A falu keleti szélén Szt. Izidor kp-na, 1774-ben épült Barokk, 5x4 m.Tit: Kisboldogasszony. Búcsú: szept. 8. Szi: jún. 17. és nov. 23. ápr. 18. Akv: 1717-től. Hsz: 800 (884). " Weniger lesen
Történeti leírás
Történeti leírás 1701-1945
A hagyomány szerint facölöpökre kezdte építtetni a templomot (a Torna folyó áradásai miatt) a kegyúr, Zichy Ferenc győri püspök Sturm János szombathelyi mesterrel 1743-ban, 1767-re készült el. Megáldotta Teufel Kajetán plébános (lásd a diadalíven kronosztikon). 1811-ben öt nagy ablaka közül északról kettőt a szél miatt befalaztak. 1812-ben egész belseje sürgős meszelést kívánt, annyira piszkos és fekete volt. 1852-ben Karner Antal (Pfeiffer "József"-et ír) győri püspök a fazsindelyes tornyot újWeiterlesen
A hagyomány szerint facölöpökre kezdte építtetni a templomot (a Torna folyó áradásai miatt) a kegyúr, Zichy Ferenc győri püspök Sturm János szombathelyi mesterrel 1743-ban, 1767-re készült el. Megáldotta Teufel Kajetán plébános (lásd a diadalíven kronosztikon). 1811-ben öt nagy ablaka közül északról kettőt a szél miatt befalaztak. 1812-ben egész belseje sürgős meszelést kívánt, annyira piszkos és fekete volt. 1852-ben Karner Antal (Pfeiffer "József"-et ír) győri püspök a fazsindelyes tornyot újrafedette. 1860-ban utóda, Simor János a templom héjazatát újrazsindelyeztette. 1867-ben küső-belső felújítás volt. Kifestették, a főoltárt átalakították (az oltárépítményt festette Litzenmayer Sándor, Sixtusi Madonna új oltárkép a tüskevári pálos kolostorból, új tabernákulum, Szent József és Szent Anna szobrát faragta Ráth Károly kőszegi mester, 1874), a két mellékoltárt és a régi szószéket elbontották. A templomot újra megáldották 1867. szept. 7-én. 1869-ben a templom tűzvész miatt károsodott. Még ugyanebben az évben Zalka János győri püspök helyreállíttatta, 1870-ben cseréppel fedette be. Szentháromság vasárnapján a keresztet visszahelyezték. Oltára eredetileg fából, a győri székesegyház kegyoltárának mása volt, 1817-ben három oltárát említik. Berendezésének több darabja a tüskevári pálos kolostorból (papi szék, Hingeller János pálos szerzetes, 1754; két régi mellékoltár képei: Krisztus a Kereszten, Fájdalmas Szűz; Cortonai Szent Margit-festmény; szószék mellvéden Szent Péter és Pál apostolok szobra). Egyéb berendezések: kő keresztelőkút, 1779; újabb keresztelőkút, 1867; szószék, Ráth Károly, 1871; orgona, 1824; Szűz Mária- és Szent Márton-képek, 1824; harangok: 1779-ben három volt, 130, 90, 30 fontos. Weniger lesen
Történeti leírás 1945-
1965: felújítás, homlokzat és tetőhéjalás felújításának előkészítése.
Mai templom adatai
Megnevezés
Rk. tp.
Elhelyezkedés
Tüskevár, Kossuth Lajos u. 23., hrsz. 303.
Védelem mértéke
műemlék
Védelem törzsszáma
M 4973
Védelem azonosítója
10547, 1958
Védelemre javasoljuk
műemlék
Eredeti jelleg
plébániatemplom
Mai meghatározó korstílusa
késő barokk
Egyházigazgatási beosztás
plébánia
Ellátó plébánia
Tüskevár, Római Katolikus Plébánia
Általános jellemzők
A településen átvezető út mellett álló, keletelt templom, a hajónál keskenyebb, ívesen záródó szentéllyel, a Ny-i, bejárati főhomlokzathoz épített toronnyal és a szentély D-i oldalán álló sekrestyével, a sekrestye felett oratóriummal. Tükrös tagolású homlokzatok. Lekerekített sarkú torony óralapos, óraíves párkánnyal, tört vonalú sisakkal. A torony szintjeit és a Ny-i homlokzatot pilaszterek díszítik. A tornyon nyíló bejárati ajtó füles szalagkeretű, zárköve feliratos. A harangszinti ablakok féWeiterlesen
A településen átvezető út mellett álló, keletelt templom, a hajónál keskenyebb, ívesen záródó szentéllyel, a Ny-i, bejárati főhomlokzathoz épített toronnyal és a szentély D-i oldalán álló sekrestyével, a sekrestye felett oratóriummal. Tükrös tagolású homlokzatok. Lekerekített sarkú torony óralapos, óraíves párkánnyal, tört vonalú sisakkal. A torony szintjeit és a Ny-i homlokzatot pilaszterek díszítik. A tornyon nyíló bejárati ajtó füles szalagkeretű, zárköve feliratos. A harangszinti ablakok félkörívesek, a volutás, íves szélű féloromzatokkal közrefogott toronyszint ablaka ovális. A torony karzatszinti ablaka és a hosszhomlokzati ablakok lant alakúak. A D-i homlokzat első ablaka alatti kőtokos kaput elfalazták. A torony É-i homlokzatánál betonlépcső vezet a karzatra. A toronyalj csehsüveg-boltozatos. A hajót kétszakaszos csehsüveg-boltozat, a szentélyt csehsüveg-boltozat és negyedgömbboltozat fedi. A kétpilléres, csehsüveg-boltozaton nyugvó karzat hajlított ívű mellvédje középen előreugrik. Az ablakokat kagyló és ornamentális díszítés veszi körül. Az oltár vázákkal és angyalokkal díszített párkányzatú felépítményén az oltárképet közrefogó két oszloppár között egy-egy szobor áll. Az É-i diadalívpillér előtt álló mellékoltár képét egy-egy oszlop és szobrok fogják közre. Az oltárkép Pazzi Szent Magdolnát és a tisztítótűzben szenvedőket ábrázolja. A szentélyben álló stallumot Hingeller János pálos szerzetes faragta 1754-ben, és az 1786-ban feloszlatott tüskevári kolostorból került ide. A D-i diadalívpillérre rögzített, kör alaprajzú szószék feljárata a sekrestyéből nyílik. A sekrestye csehsüveg-boltozatát vakolatkeretezés és rozetta díszíti. A szószékfeljáró márványozott festésű ajtajának és a sekrestye Ny-i ajtajának vasalatai eredetiek. A sekrestye feletti, csehsüveg-boltozatos oratóriumra csigalépcső vezet. A szentély- és az oratóriumablak szegmensíves, könyöklőpárkányos és köténydíszes. A szentély és a karzatalj boltozatát modern festmények borítják. A templomtérbe vezető kétszárnyú ajtó vasalatai és a padok eredetiek. A padlózat kelheimi kő. Weniger lesen

Siedlungen

Siedlung
Tüskevár