Szápár – Szent Péter és Pál apostolok

Szápár – Szent Péter és Pál apostolok
Kirchtag
06-29
Történet (1975-ös sematizmus szerint)
"1341-ben „Villa Zapor " a Szápáry cs. ősi fészke. A kkorban jelentéktelen hely. 1747-ben tűnik fel újra és Csesznek várához tartozik. 1752-ben a Szápáry cs. telepíti be Akáról ide-hozott szlovákokkal.Legrégebben a fejérmegyei Bodajk, majd Sur gondozta 1770-ig. Ekkor helyi lelkészséggé, 1809-ben pléb-vá szervezik. A birtokos cs. építtette tp-át 1770-ben. Korának egyik legszebb tp-a volt, Fellner Jakab tervezte. 1810-ben földrengés. megrongálta. Barokk. Mj: Méretei: 17x8 m. — Nep. Szt. János szo…Weiterlesen
"1341-ben „Villa Zapor " a Szápáry cs. ősi fészke. A kkorban jelentéktelen hely. 1747-ben tűnik fel újra és Csesznek várához tartozik. 1752-ben a Szápáry cs. telepíti be Akáról ide-hozott szlovákokkal.Legrégebben a fejérmegyei Bodajk, majd Sur gondozta 1770-ig. Ekkor helyi lelkészséggé, 1809-ben pléb-vá szervezik. A birtokos cs. építtette tp-át 1770-ben. Korának egyik legszebb tp-a volt, Fellner Jakab tervezte. 1810-ben földrengés. megrongálta. Barokk. Mj: Méretei: 17x8 m. — Nep. Szt. János szobra barokk, a XVIII. sz: második feléből. Mj.Tit: Szt. Péter és Pál ap. Búcsú: jún. 29. Szi: jan. 23. Rn: jún. 24. Akv: 1784 től. Hsz: 645 (677). " Weniger lesen
Történeti leírás
Középkori templom építési kora és átalakítása
1341-ben említik "Villa Zapar"-t, 1480-ban "Czapar"-t. a Szapáryak ősi fészke volt itt. Mint falu a középkorban jelentéktelen, középkori templomról sincs említés. Mindamellett nem hagyható figyelmen kívül Rohmer Flóris megállapítása: a jelenlegi tpl. középkori temetőben áll.
16-17. századi történet
Veszprém 1552-es eleste után elpusztul, és így marad 1688-ig.
Történeti leírás 1701-1945
A településre 1752-ben (Pfeiffer szerint 1758-ban) Akáról tótokat telepítenek be a Szapáryak. A templomot 1767 és 1770 között (más források szerint 1774, sőt 1784) építtette a földesúr Szapáry család (gr. Szapáry Péter), a helyi hagyomány szerint Fellner Jakab tervei alapján (stíluskritikai alapon nem valószínű), Szt. Péter és Pál főoltárával, Szt. Teréz mellékoltárával, kórussal, sekrestyével, szószékkel és keresztelőkúttal, tornyában egy haranggal, ahogyan azt az 1779-ben és az 1817-ben végzet…Weiterlesen
A településre 1752-ben (Pfeiffer szerint 1758-ban) Akáról tótokat telepítenek be a Szapáryak. A templomot 1767 és 1770 között (más források szerint 1774, sőt 1784) építtette a földesúr Szapáry család (gr. Szapáry Péter), a helyi hagyomány szerint Fellner Jakab tervei alapján (stíluskritikai alapon nem valószínű), Szt. Péter és Pál főoltárával, Szt. Teréz mellékoltárával, kórussal, sekrestyével, szószékkel és keresztelőkúttal, tornyában egy haranggal, ahogyan azt az 1779-ben és az 1817-ben végzett püspöki egyházlátogatás iratai leírják /Püspöki lt. Veszprém, A.8/12.p.123. és Acta et fragm.Vis.1817.Fasc.19.No.10./. Harangja már korábban, 1754-ben volt. Feltűnést kelthetett korában "kath. Szentegyháza, melyet az Uraság ezelőtt mintegy 26 évvel építtetett. Tornya veres rézzel van fedve" - írja Vályi az 1790-es évek legvégén, és ezt Fényes Elek is megemlíti. Az 1784. évi 1. katonai felvétel CK jelzése bizonyítja, hogy van katolikus templom, de a térképrajzon nem azonosítható. Plébániát 1809-ben szerveztek melléje. A következő évben földrengés rongálta meg /Uott, Prot.Vicariale,1809-10.p.156./, amelyből gr. Szapáry József restauráltatta /Uott, Acta paroch.Fasc.15.No.58.120,122./, meg nem nevezett zirci kőművesmesterrel /Uott, Prot. Exhibitorum,1819.No.381./. A helyreállítás 1820-ban fejeződött be /Uott, Acta paroch. Fasc.21.No.89./, Pfeiffer szerint épp hogy ekkor kezdődött. 1845-ben két harangot találtak a toronyban, egyet 1753-ban (vagy 1754-ben) Szt. József tiszteletére, egyet pedig Győrött 1794-ben öntöttek /Uott, A.827.Vis.can.p.170./. Rómer 1860-ban ugyanezeket látta: a nagyobbon a „Caspar Mndel goss mich in Raab 1794”, a kisebben a „Joseph Eisenberger goss mich in Raab 1754” felirattal. Kegyura 1880: a Stinner család. 20. század első felében kisebb tatarozások, magán- és püspöki adományokból. Weniger lesen
Történeti leírás 1945-
Harangjait 1948: 55 cm átm. Szlezák Ráfael Rákospalotán, ?: 46 cm átm. Seltenhofer Frigyes fiai Sopronban öntötték. Kara József Árkád plébános a templomot övező műemlék jellegű árkádos téglafalkerítést felújíttatta 1943-ban. A templomba bevezettette a villanyt 1944-ben, külsejét tataroztatta, mert a II. világháború vége felé 4 ágyúlövés érte, és a vörösrézzel fedett szép toronysisakjának keleti oldalát lebombázták. Az oltárszekrény megrongált ajtaja helyett új, művészi kivitelűt készíttetett. …Weiterlesen
Harangjait 1948: 55 cm átm. Szlezák Ráfael Rákospalotán, ?: 46 cm átm. Seltenhofer Frigyes fiai Sopronban öntötték. Kara József Árkád plébános a templomot övező műemlék jellegű árkádos téglafalkerítést felújíttatta 1943-ban. A templomba bevezettette a villanyt 1944-ben, külsejét tataroztatta, mert a II. világháború vége felé 4 ágyúlövés érte, és a vörösrézzel fedett szép toronysisakjának keleti oldalát lebombázták. Az oltárszekrény megrongált ajtaja helyett új, művészi kivitelűt készíttetett. A templomban 1955-ben egy lourdes-i barlangot állíttatott, orgonaharmóniumot szerzett, és szembenéző oltárt állíttatott 1971-ben. A templomkerítés dülőfélben lévő nyugati hosszanti oldalát elbontották, és az Országos Műemléki Felügyelőség utasítása és ellenőrzése mellett újraépítették 1976-ban. Külső renoválás 1950, belső 1969. 1959: tetőhéjazat felújítása, 1972: Árkádos kerítés helyreállítása. Weniger lesen
Mai templom adatai
Megnevezés
Rk. tp.
Elhelyezkedés
Szápár, Táncsics Mihály u. 3., hrsz. 52.
Védelem mértéke
műemlék
Védelem törzsszáma
5645, 10348, 1958
Eredeti jelleg
plébániatemplom
Mai meghatározó korstílusa
késő barokk
Egyházigazgatási beosztás
plébánia
Ellátó plébánia
Bakonynána, Római Katolikus Plébánia
Általános jellemzők
R.k. templom, barokk, épült 1767-1770 között. Berendezés: szószék, sekrestyeszekrény, rokokó, 1770 körül. Mellékutcával párhuzamosan, kiemelkedésen, fallal kerített telken álló, É-nak tájolt templom, ovális alaprajzú hajóval, kívül szélesen lemetszett sarkú, belül egyenes záródású szentéllyel, a szentéllyel azonos méretű D-i, bejárati főhomlokzati előépítménye felett tört vonalú, lanternás vörösréz sisakkal fedett, óraíves párkányú, vaskos toronnyal, a szentély Ny-i oldalán sekrestyével. Külső:…Weiterlesen
R.k. templom, barokk, épült 1767-1770 között. Berendezés: szószék, sekrestyeszekrény, rokokó, 1770 körül. Mellékutcával párhuzamosan, kiemelkedésen, fallal kerített telken álló, É-nak tájolt templom, ovális alaprajzú hajóval, kívül szélesen lemetszett sarkú, belül egyenes záródású szentéllyel, a szentéllyel azonos méretű D-i, bejárati főhomlokzati előépítménye felett tört vonalú, lanternás vörösréz sisakkal fedett, óraíves párkányú, vaskos toronnyal, a szentély Ny-i oldalán sekrestyével. Külső:Homlokzatai tükrös tagolásúak, a torony pilaszterekkel tagolt. Főhomlokzatának a cserepezett párkány alatti részét pilaszterpár, a két sarkon lizénák tagolják. A kosáríves záródású bejárati ajtó dekoratív záróköves szalagkerettel díszített, rajta évszám: 1770. Az ablakok kosáríves záródásúak, könyöklőpárkányosak. A féloromzatokkal közrefogott, alacsony toronyszinten álló ovális ablak nyílik. Belső:A hajót egy nagy, a szentélyt és a sekrestyét egy-egy kisebb csehsüveg-boltozat fedi. A párkányzat kompozitfejezetű pilaszterekre támaszkodik. A hajó boltozatát és az ablakbélleteket vakolatdíszítés gazdagítja. A csehsüveg-boltozatra ültetett karzat egyetlen kosárívre támaszkodó mellvédje tört vonallal belép a hajó terébe. A diadalív Ny-i pilléréhez rögzítették a sekrestyéből nyíló, látványos, rokokó stílusú, alsó párkányán angyalszobrokkal, mellvédjén domborművekkel díszített szószéket. Az oltár 19. századi. A szentély hátfalán Károlyi Gy.-nak a Krisztust a kereszten ábrázoló falfestménye látható az 1970-es évekből. A Szent Pétert és Szent Pált ábrázoló 19. századi oltárkép a sekrestyeajtó fölé került. Padjai barokk stílusúak. A bejárati ajtó vasalatai eredetiek. A sekrestyében barokk sekrestyeszekrény és gyóntatószék található. Keresztkút 1773. Weniger lesen
Források
CsI_VPMEGY_TOP_OMF; 1975sem; VFL_VIII_31_I_41_Szapar;
CsI_VPMEGY_TOP_OMF; VFL_VIII_31_I_41_Szapar;
VFL_VIII_31_I_41_Szapar; VPMEGY_TOP_OMF; CsI_VPMEGY_TOP_OMF; 309_szapar_rk_tp_acta_dioecesana_BG;Veszprémi Hírlap 1910/I. XVIII-1. szám (1910.01.01.) 4. oldal; Veszprémi Hírlap 1927/III. XXXV-32.szám (1927.08.07.) 3-4.oldal;

Pfarren

Siedlungen

Siedlung
Szápár