Kirchtag
Szentháromságvasárnap
Történet (1975-ös sematizmus szerint)
"1333-37 közt plébánosa van. A kkoron át a Szerdahelyi cs.-é. A török korban meggyérül a lakosság, de nem pusztul ki. 1690 táján újra, benépesül, Guary, Csák birtokosok alatt, majd 1740-ben a Somsich cs.-é lesz és marad 1945-ig. A kkori tp-át 1730 táján renoválják, 1860 körül már nem miséznek benne. Közben felépült az új tp 1752-57 között, a Somsich cs. költségén. A régit 1896-ban. lebontották. Híveit Nagybajom látta el. 1740-ben házi káplánságot szerveznek, s a segesdi ferences atyák a házikpl…Weiterlesen
"1333-37 közt plébánosa van. A kkoron át a Szerdahelyi cs.-é. A török korban meggyérül a lakosság, de nem pusztul ki. 1690 táján újra, benépesül, Guary, Csák birtokosok alatt, majd 1740-ben a Somsich cs.-é lesz és marad 1945-ig. A kkori tp-át 1730 táján renoválják, 1860 körül már nem miséznek benne. Közben felépült az új tp 1752-57 között, a Somsich cs. költségén. A régit 1896-ban. lebontották. Híveit Nagybajom látta el. 1740-ben házi káplánságot szerveznek, s a segesdi ferences atyák a házikpl.-ok 1884-ig, attól az egyházm. papjai. 1923-ban önállósult. A tp. barokk, 21,4x8,8 m. Mj. — A falu közepén álló Szt. Rókus kápolna. 5x3,5 m. 1855-ben épült a kolera. emlékére. Búcsú: aug. 16.Tit: Szentháromság. Búcsú: Szenháromság vas. Szi: Jézus Szíve péntek és dée. 8. Rn: márc. 16. Akv: 1923-tól. Hsz: 1600 (1688). " Weniger lesen