Pápa – Szent Anna

Pápa – Szent Anna
Kirchtag
07-26
Történet (1975-ös sematizmus szerint)
"1943-ban szervezték önállóvá a belvárosi plen-ból kiszakítva. Tp-a 1875-brn épült egy ősi temetőkp helyén. 3 hajós, neogót. 24x14 m. Tit: Szt. Anna. Búcsú: júl. 26. Szi: okt 16. Rn: 13. Akv: 1943-tól. Öreghegyi kápolna — 3 km. — Tit. Szűz Mária anyasága. 16x8 m. Búcsú: jan. 1. "
Történeti leírás
Történeti leírás 1701-1945
Eredetileg Pápa alsóvárosi temetőjének kis fakápolnája állt itt, ennek helyére 1752 és 56 között kőkápolnát emeltek Szent Anna tiszteletére. 1779-ben tűzvészben pusztult el, de nem sokkal később újjáépítették. A temetőt 1787-ben zárták be, de egészen 1837-ig működött. A környék lakosságának növekedése miatt a kis méretű épület helyére 1875-ben épült fel a mai templom Ranolder János püspök adományából Horváth Sándor tervei szerint. 1903-ban ifj. Fa Mihály építőmester és Régner Pál festő belső felWeiterlesen
Eredetileg Pápa alsóvárosi temetőjének kis fakápolnája állt itt, ennek helyére 1752 és 56 között kőkápolnát emeltek Szent Anna tiszteletére. 1779-ben tűzvészben pusztult el, de nem sokkal később újjáépítették. A temetőt 1787-ben zárták be, de egészen 1837-ig működött. A környék lakosságának növekedése miatt a kis méretű épület helyére 1875-ben épült fel a mai templom Ranolder János püspök adományából Horváth Sándor tervei szerint. 1903-ban ifj. Fa Mihály építőmester és Régner Pál festő belső felújítást végeztek, kifestették a templomot. Ugyanekkor új mellékoltárokat emeltek. 1903-04-ben a budapesti Ligeti Sándor műterméből rendelt üvegablakok érkeztek. 1943-ban lett önálló plébánia. 1944-ben 14 Kálvária olajfestményt készített Závory Zoltán festőművész, rajztanár. Weniger lesen
Történeti leírás 1945-
A főoltár falkép Cziráki Lajos festőművész műve 1950-ből. Orgonafelújítás 1952-ben. Külső felújítás 1999-ben, belső felújítás 2014-ben. Toronyfelújítás és orgona rekonstrukció 2017-ben.
Mai templom adatai
Megnevezés
Rk. tp.
Elhelyezkedés
Pápa, Anna tér 9., hrsz. 2920.
Védelem mértéke
helyileg védett
Védelem törzsszáma
10/2002. (VII.5.) Önkorm. Rendelettel helyi védett
Eredeti jelleg
plébániatemplom
Mai meghatározó korstílusa
historizáló-neoromán
Egyházigazgatási beosztás
plébánia
Ellátó plébánia
Pápa II., Római Katolikus Plébánia
Általános jellemzők
Az egykori temetőhalmon szabadon álló, keletelt, háromhajós neoromán templom feltűnően karcsú arányokkal, nyugati homlokzati toronnyal, egyenes záródású szentéllyel, a szentélyt U alakban kísérő, körülölelő sekrestyével. A főhomlokzat a visszaugró mellékhajóvégek között háromtengelyes, középen sekélyen kiülő támpillérekkel tagolt. Középen magas félköríves, bélletes ajtónyílás, felette félköríves karcsú ablakok nyílnak. A szélső homlokzati tengelyekben egy-egy (ma) üres, félköríves szoborfülke (eWeiterlesen
Az egykori temetőhalmon szabadon álló, keletelt, háromhajós neoromán templom feltűnően karcsú arányokkal, nyugati homlokzati toronnyal, egyenes záródású szentéllyel, a szentélyt U alakban kísérő, körülölelő sekrestyével. A főhomlokzat a visszaugró mellékhajóvégek között háromtengelyes, középen sekélyen kiülő támpillérekkel tagolt. Középen magas félköríves, bélletes ajtónyílás, felette félköríves karcsú ablakok nyílnak. A szélső homlokzati tengelyekben egy-egy (ma) üres, félköríves szoborfülke (eredetileg szobrok is voltak bennük). A meredek oromfal ívsorral zárt, a két szélen kővázákkal díszített. A hasábos torony konzolokon ül, a homlokzat síkja elé ugrik. A harangszinten félköríves ablakok, ívsoros, háromszögű lezárás felett karcsú, magas gúlasisak ül. A homlokzaton a bejárat felett Szűz Mária, balra, a sokkal alacsonyabb mellékhajók ívsosor, féloromzatos, visszaléptetett homlokfalán Szent István, jobb oldalon Szent László arcképe laposan kezelt tondókban. Az oldalhomlokzatokon félköríves, íves szemöldökpárkányos ablakok, a főhajón és a gádorfalon 5-5, az oldalhajók falain 3-3. A belső háromhajós, hasábos pillérekkel, három félköríves árkáddal, keskeny mellékhajókkal. A karzat két oszlopon álló könnyed szerkezet három félköríves árkáddal, falazott mellvéddel. A szentély egyenes záródású, a falkép egyben a Szent Anna tiszteletére szentelt főoltár oltárképe, Cziráki Lajos festőművész alkotása 1950-ből. A Jézus Szent Szíve és a lurdi Szűzanya-mellékoltárokat 1904-ben állították fel. A színes üvegablakokat Ligeti Sándor tervezte és kivitelezte: Árpád-házi Szt. Erzsébet, Szent András apostol, Szent József, Borromei Szent Károly, Szent István király és Szent Imre herceg, Szent Pál, Szent Péter és a Magyarok Nagyasszonya. Az orgona egymanuálos, nyolcregiszteres, a bécsi Seibert & Strommer cég építette, átépítése 1952-ben. Weniger lesen
Források
Veszprémi Hírlap 1903/II. XI-19. szám (1903.05.10.), XI-39. szám (1903.09.27.), Papajarastp_31_33., MKL, 1975sem, Pfeiffer1987, VMRT_04_200-203., Haris_1992 128., Veszprémi Napló 68. évf. 31. szám (2012.08.19.), 73. évf. 182. szám (2017.08.07.), VFL_VIII.31._Pfeiffer_cédulák, VFL_I.5.b._2_doboz_1_csomo
Pápa Város Önkormányzata Képviselőtestületének 36/2017. (XII.22.) önkormányzati rendelete Pápa város településképének védelméről

Siedlungen

Siedlung
Pápa