Kirchtag
12-26
Történet (1975-ös sematizmus szerint)
"A veszprémi kápt.-i lt. legrégibb eredeti oklevelében Szt. László vitéze, Guden (Gödény?) 1079-ben paloznaki birtokát a veszprémi Szt. Mihály egyháznak adományozza. 1109-ben a veszprémvölgyi apácáké. 1217, 1222-ben a veszprémi káptalannak van itt birtoka. 1243-ban a tihanyi apátságnak szőlője. A tp és a kkori falu a mai helyén állt. 1352-ben Szt. András tiszt.-re emelt tp-át említik. 1333-ból ismerjük papját. 1532-ben is. 1554-ből tudjuk, hogy a tp kincseit a török elől Sopronba menekítették. …Weiterlesen
"A veszprémi kápt.-i lt. legrégibb eredeti oklevelében Szt. László vitéze, Guden (Gödény?) 1079-ben paloznaki birtokát a veszprémi Szt. Mihály egyháznak adományozza. 1109-ben a veszprémvölgyi apácáké. 1217, 1222-ben a veszprémi káptalannak van itt birtoka. 1243-ban a tihanyi apátságnak szőlője. A tp és a kkori falu a mai helyén állt. 1352-ben Szt. András tiszt.-re emelt tp-át említik. 1333-ból ismerjük papját. 1532-ben is. 1554-ből tudjuk, hogy a tp kincseit a török elől Sopronba menekítették. A török alatt feltehetően egészen nem néptelenedett el. 1629-ben a káptalan visszaszerzi. Tp szentélye XI. sz.-i román, a hajófalak XIII. sz.-i gót stílusúak. Pl-ház 1862-ből. 1835-ben egészen átépítették a tp-ot. Méretei: 21x5 m. Mj. Plébániáját 1850-ben újították fel.Tit: Szt. István első vért. Búcsú: dec. 26. Szi: febr. 13. Rn: júl. 18. Akv: 1750-től. Hsz: 262 (380). " Weniger lesen
Általános jellemzők
Román kori eredetű, 13. század, átépítve klasszicista stílusban 1835-ben. Domboldalban álló, keletelt épület, a hajónál keskenyebb, nyújtott félköríves záródású, hosszú szentéllyel, Ny-i oldalán a főhomlokzat felett toronnyal, a szentély É-i oldalán sekrestyével. A főhomlokzat ajtaja, a karzatszinti ablak és a D-i homlokzat ablakai szegmensíves záródásúak. A toronyszinten és a harangszinten nyíló ablakok kosáríves záródásúak. A hajót kétszakaszos csehsüveg-boltozat, a szentélyt egy csehsüveg-bol…Weiterlesen
Román kori eredetű, 13. század, átépítve klasszicista stílusban 1835-ben. Domboldalban álló, keletelt épület, a hajónál keskenyebb, nyújtott félköríves záródású, hosszú szentéllyel, Ny-i oldalán a főhomlokzat felett toronnyal, a szentély É-i oldalán sekrestyével. A főhomlokzat ajtaja, a karzatszinti ablak és a D-i homlokzat ablakai szegmensíves záródásúak. A toronyszinten és a harangszinten nyíló ablakok kosáríves záródásúak. A hajót kétszakaszos csehsüveg-boltozat, a szentélyt egy csehsüveg-boltozat és negyedgömbfelület fedi; a diadalív kosáríves. A karzat íves mellvédfalát kosárív tartja (1835-ös évszámmal). A főoltár és az oltárkép Szt. István vértanú halálát mutatja (1800 táján). Legkorábbi részletei a szentéllyel és a hajó keleti részével azonosíthatóak (egy román kori résablak, félköríves záródású déli kapu). A hajó nyugati részében lévő két csúcsíves ablak és egy csúcsíves déli kapu gótikus átalakításra utalnak. A hajó délnyugati sarkába másodlagosan befalazva középkori sírkő található. Weniger lesen