Kirchtag
09-29
Történet (1975-ös sematizmus szerint)
"Tés után a Bakony legmagasabban fekvő községe (456 m). A XVIII. sz.-ban alapították a falut. A kkorban rengeteg erdőség borította, a zirci apátság birtoka volt. Veszprém elestével (1552) a cseszneki Esterházyak birtokába jut, akik 1720 táján tótokkal, csehekkel, németekkel telepítik meg. Üveg és hamuzsír gyártással, szénégetéssel és famunkával foglalkoznak. A zirci ciszterek kezdik a lelkipásztori munkát szerény kis kp-nábán, majd hol bencések, hol piaristák, vagy ferencesek gondozzák a híveke…Weiterlesen
"Tés után a Bakony legmagasabban fekvő községe (456 m). A XVIII. sz.-ban alapították a falut. A kkorban rengeteg erdőség borította, a zirci apátság birtoka volt. Veszprém elestével (1552) a cseszneki Esterházyak birtokába jut, akik 1720 táján tótokkal, csehekkel, németekkel telepítik meg. Üveg és hamuzsír gyártással, szénégetéssel és famunkával foglalkoznak. A zirci ciszterek kezdik a lelkipásztori munkát szerény kis kp-nábán, majd hol bencések, hol piaristák, vagy ferencesek gondozzák a híveket. 1782-83-ban szentelik fel az új tp-ot. 1788-ban elkészül a pl-ház. 1859-ben leszakadt a tp boltozata, 1868-69-ben újra építik a hegyoldalban, mai helyére. A tp mögött Kálvária van, vasöntvény domborművű stációkkal. Neogót. Méretei: 18x7,7 m.Tit: Szt. Mihály. Búcsú: szept. 29. Szi: jan. 15. Rn: jún. 28. Akv: 1766-tól. Hsz: 819 (1027). " Weniger lesen
Általános jellemzők
A falu főutcájától észak felé a domboldalban elhelyezkedő épület. Karcsú középtornya - bár homlokzati toronynak nevezhető - kiemelt. Kapuja faragott terméskő keretelésű, amely akár a lebontott régi templomból is származhat. Ezt góticizáló bélletes keretezés veszi körül vimpergaszerűen, vakmérművel, kúszórózsával, keresztvirággal, mely nyúlánk, fölfelé törő keresztté egyszerűsödött, az ívmezőben angyal. Kétszárnyú kapu provinciális neogót betéttáblákkal. Fölötte keskeny ablakpár, erőteljes, roman…Weiterlesen
A falu főutcájától észak felé a domboldalban elhelyezkedő épület. Karcsú középtornya - bár homlokzati toronynak nevezhető - kiemelt. Kapuja faragott terméskő keretelésű, amely akár a lebontott régi templomból is származhat. Ezt góticizáló bélletes keretezés veszi körül vimpergaszerűen, vakmérművel, kúszórózsával, keresztvirággal, mely nyúlánk, fölfelé törő keresztté egyszerűsödött, az ívmezőben angyal. Kétszárnyú kapu provinciális neogót betéttáblákkal. Fölötte keskeny ablakpár, erőteljes, romantikus szemöldökívvel, legfölül zsalus harangablakok romantikus parapetszalaggal. A torony háromszögű oromzatban végződik, erre nyolcszögű hegyes bádogsisak ül, csúcsán gömb, rózsa és díszes neogót vaskereszt. Vörös kő előlépcsők. Dísztelen oldalhomlokzatokat támpillérek támasztják. Csúcsíves ablakok vasosztással, stílusos, eredeti szerkezet. Igen egyszerű íves főpárkány hurkataggal. Palafedés. Belseje egyhajós, háromboltmezős, ezeket szögletes, tagolatlan pillérek választják el egymástól. A szentély lényegesen elkeskenyedik, ötszögzáródású, és csúcsíves diadalív határolja. Két nagy méretű ablak bőségesen megvilágítja. A kórus két lábazatos, fejezetes öntöttvas oszlopon áll. Szögletes alaprajzú, mellvédje betétes asztalos szerkezetű. Minden helyiség sík fafödémmel fedett. Jellegtelen belső festés. Weniger lesen
Források
Püspöki lt. Veszprém, Prot. Vicariale. Tom. l. p. 529.; Acta et fragm. Ves. 1817. Fasc. 19. No. 6.; Acta paroch. Fasc. 21. No. 89. és Prot. Exhibitorum 1821-22. No. 141, 385., valamint Prot. Officii Dioecesani 1826-27. és Rómer jkv. IV. 41. – Rómer hagy. XLVI. Cs. 18.
Schem. 1975, 142.
Schem. 1975, 142.