Kirchtag
07-26
Történet (1975-ös sematizmus szerint)
"Nagyobb római telephely volt. Az Anonymus említette Tanuzaba besenyő fejedelemtől származó Tomaj-nemzetség egyik ősi fészke. Papja: 1333-34-ben Miklós. Parochiális egyháza 1343-ban Szt. Péter tiszt.-re áll. Az újraéledő falu híveit Rezi, Nemesvita, majd Tapolca gondozza. Kkori tp-a 1746-ban még romos, csak haranglábuk van. 1749-ben építik újjá és látják el toronnyal. Mai klasszicista formáját 1806-ban nyerte, amikor Nedeczky Károly nagyprépost újjáépítteti és új tornyot emeltet fölé. 1755-ben …Weiterlesen
"Nagyobb római telephely volt. Az Anonymus említette Tanuzaba besenyő fejedelemtől származó Tomaj-nemzetség egyik ősi fészke. Papja: 1333-34-ben Miklós. Parochiális egyháza 1343-ban Szt. Péter tiszt.-re áll. Az újraéledő falu híveit Rezi, Nemesvita, majd Tapolca gondozza. Kkori tp-a 1746-ban még romos, csak haranglábuk van. 1749-ben építik újjá és látják el toronnyal. Mai klasszicista formáját 1806-ban nyerte, amikor Nedeczky Károly nagyprépost újjáépítteti és új tornyot emeltet fölé. 1755-ben önállósult. Új orgonája és belső al secco festése 1955-60-ban készült. M. 30x9 m. Tit: Szt. Anna. A pl-ház későbarakk, 1790-körüli, átalakítva. A Rákóczi téri kőkereszt későbarokk, 1811-ből. Mj.Búcsú: júl. 26. Szi: márc. 3., szept. 9. Rn: dec. 30. Akv: 1748-tól. Hsz: 1362 (1378). " Weniger lesen
Általános jellemzők
A település főutcája mellett, domboldalon álló, Ny-nak tájolt templom a hajónál keskenyebb, kosárívvel záródó szentéllyel, a K-i, bejárati főhomlokzat felett a homlokzati síkból kissé kiülő óraíves párkányú, tört vonalú sisakkal fedett toronnyal és a szentély D-i oldalán sekrestyével.
Homlokzatai tükrös tagolásúak, a tükrök felülete dörzsölt, kőporos vakolatú. A templom rozettás zárókövű, szegmensíves K-i kapuja felett az építtető címere és 1806-os vörösmárvány táblán az építkezést rögzítő lati…Weiterlesen
A település főutcája mellett, domboldalon álló, Ny-nak tájolt templom a hajónál keskenyebb, kosárívvel záródó szentéllyel, a K-i, bejárati főhomlokzat felett a homlokzati síkból kissé kiülő óraíves párkányú, tört vonalú sisakkal fedett toronnyal és a szentély D-i oldalán sekrestyével.
Homlokzatai tükrös tagolásúak, a tükrök felülete dörzsölt, kőporos vakolatú. A templom rozettás zárókövű, szegmensíves K-i kapuja felett az építtető címere és 1806-os vörösmárvány táblán az építkezést rögzítő latin felirat: „CULTUI DIVINO /CAROLUS NEDECZKY/ DE EADEM/ ABBAS B.M.V. DE EGRES/ C.E.W. CANNONICUS/ HAS AEDES E RUDERUM VETUSTATE/ PIIS IMPENSIS SIC RESTAURANT/ A. M. D. CCC. VI.”. A főhomlokzat torony melletti falfelületeibe egy-egy szoborfülke mélyed. A főhomlokzaton is végigfutó párkány a toronyhomlokzaton timpanont képez. Az íves szélű féloromzatokkal közrefogott toronyszinten nagy méretű, téglány ablak nyílik. A féloromzatok szélén egy-egy kőurna áll. Főhomlokzatát erőteljes vakolatarchitektúra tagolja. A torony karzatszinti és oromzatszinti ablakának könyöklője alatti, valamint a szoborfülkék alatti vakolattáblát, a szalagkeretek függőleges sávját és a párkány alatti díszítő tagozatokat gyémántmetszés gazdagítja. A torony oromzatszintjén a szalagkeret kettős, függőleges sávját a párkány alatt rozettás vakolattábla díszíti. A harangszintet pilaszterek szegélyezik. A szoborfülkék, a zárköves karzatszinti ablak és harangszinti ablakok, valamint a szalagkeretes, zárköves D-i ablakok félköríves záródásúak. A D-i homlokzat középső ablaka alatt és a sekrestye K-i falán kőtkeretes ajtó nyílik.
Hajóját háromszakaszos csehsüveg-boltozat fedi, a karzat felett egy további, keskenyebb szakasszal. A csehsüveg-boltozattal és az íves záródásnak megfelelő boltfelülettel fedett szentélyben oszloppáros, oromzatos klasszicizáló késő barokk márvány főoltár áll. A körszelet alaprajzú szószék feljárata a csehsüveg-boltozatos sekrestyéből nyílik. A diadalív É-i oldalán 19. századi Jézus szíve-mellékoltár található. A karzat templomtér felé kihasasodó, kannelúrázott pilaszterekkel díszített mellvédje egyetlen, széles kosáríven ül. A szentély boltozatán az Egyház allegóriáját ábrázoló (átfestett) falkép látható. A templom kifestését a tapolcai Mór József, Soós István és Papp István készítette 1954-ben. A kagylómintás keresztelőkút vörös márványból készült. A bejárattól balra a középkori templomból származó, 1400-as évszámú, a Tomaj nemzetség faragott címerével díszített, vörösmárvány, gótikus sírkő van, amely felirata szerint Jakab fia Pálé. A sekrestye csehsüveg-boltozatát plasztikus Mária-monogram díszíti. Az oldalbejárat ajtólapja eredeti darab. A járófelületet kelheimi lapok fedik. Weniger lesen
Források
VEL_VIII_31_II_14_esencetomaj
VEL_VIII_31_II_14_esencetomaj; VMRT_01_112-113.;
VEL_VIII_31_II_14_esencetomaj; VPMEGY_TOP_OMF; actadioecesana; Veszprémi Hírlap 1899/III. VII-32.szám (1899.08.06.) 5. oldal; Veszprémi Napló 67. évf. 249. szám (2011.10.24.) 12. oldal; Zalamegyei Újság, 22. évf. 227. szám (1939.10.02.) 3. oldal; VMRT_01_112-113;
entzgero1958; Pfeiffer1987; VFL_I_5_b_2_doboz_1_csomo_Oldal_027; vfl_i.4.d.1_05.doboz_004._csomo_Lesencetomaj_Lfalu_Listvand; actadioecesana; 1975sem;
https://www.oeny.hu/oeny/ivo/m%C5%B1eml%C3%A9k?azon=9972 ; https://or.njt.hu/download/3759/resources/EJR_11490661-1._mell_klet_Tkr..pdf
https://www.oeny.hu/oeny/ivo/m%C5%B1eml%C3%A9k?azon=9972
VEL_VIII_31_II_14_esencetomaj; VMRT_01_112-113.;
VEL_VIII_31_II_14_esencetomaj; VPMEGY_TOP_OMF; actadioecesana; Veszprémi Hírlap 1899/III. VII-32.szám (1899.08.06.) 5. oldal; Veszprémi Napló 67. évf. 249. szám (2011.10.24.) 12. oldal; Zalamegyei Újság, 22. évf. 227. szám (1939.10.02.) 3. oldal; VMRT_01_112-113;
entzgero1958; Pfeiffer1987; VFL_I_5_b_2_doboz_1_csomo_Oldal_027; vfl_i.4.d.1_05.doboz_004._csomo_Lesencetomaj_Lfalu_Listvand; actadioecesana; 1975sem;
https://www.oeny.hu/oeny/ivo/m%C5%B1eml%C3%A9k?azon=9972 ; https://or.njt.hu/download/3759/resources/EJR_11490661-1._mell_klet_Tkr..pdf
https://www.oeny.hu/oeny/ivo/m%C5%B1eml%C3%A9k?azon=9972