Lesencetomaj – Szent Anna

Lesencetomaj – Szent Anna
Kirchtag
07-26
Történet (1975-ös sematizmus szerint)
"Nagyobb római telephely volt. Az Anonymus említette Tanuzaba besenyő fejedelemtől származó Tomaj-nemzetség egyik ősi fészke. Papja: 1333-34-ben Miklós. Parochiális egyháza 1343-ban Szt. Péter tiszt.-re áll. Az újraéledő falu híveit Rezi, Nemesvita, majd Tapolca gondozza. Kkori tp-a 1746-ban még romos, csak haranglábuk van. 1749-ben építik újjá és látják el toronnyal. Mai klasszicista formáját 1806-ban nyerte, amikor Nedeczky Károly nagyprépost újjáépítteti és új tornyot emeltet fölé. 1755-ben Weiterlesen
"Nagyobb római telephely volt. Az Anonymus említette Tanuzaba besenyő fejedelemtől származó Tomaj-nemzetség egyik ősi fészke. Papja: 1333-34-ben Miklós. Parochiális egyháza 1343-ban Szt. Péter tiszt.-re áll. Az újraéledő falu híveit Rezi, Nemesvita, majd Tapolca gondozza. Kkori tp-a 1746-ban még romos, csak haranglábuk van. 1749-ben építik újjá és látják el toronnyal. Mai klasszicista formáját 1806-ban nyerte, amikor Nedeczky Károly nagyprépost újjáépítteti és új tornyot emeltet fölé. 1755-ben önállósult. Új orgonája és belső al secco festése 1955-60-ban készült. M. 30x9 m. Tit: Szt. Anna. A pl-ház későbarakk, 1790-körüli, átalakítva. A Rákóczi téri kőkereszt későbarokk, 1811-ből. Mj.Búcsú: júl. 26. Szi: márc. 3., szept. 9. Rn: dec. 30. Akv: 1748-tól. Hsz: 1362 (1378). " Weniger lesen
Történeti leírás
Középkori templom építési kora és átalakítása
Temploma 1343-ban Szt. Péter tiszteletére szentelt. A pápai tizedjegyzék 1333-ban és 1334-ben említi, papja Miklós, feltehetően őt (vagy a badacsonytomajit) említik 1347-ben és 1357-ben. 1421-ben István. 1488-ban pedig nevének említése nélkül szerepel az itteni pap. A plébánia 1550-ben üresedésben van.
16-17. századi történet
Nagyobb török pusztítás nem érte a falut. A plébánia 1550-ben üresedésben van.
Történeti leírás 1701-1945
Korábban Nemesvita, 1749-től Lesenceistvánd filiája, 1755 óta újra plébánia. A régi templom a plébániaház szomszédságában, kis dombon állt, 1735-ben elhagyott, 1746-ban a püspöki egyházlátogatás csak a romjait találta. Romjaiból Nedeczky Károly referendárius és felesége, Tóti Lengyel Krisztina restauráltatta 1746-49 között, ezzel egy időben épült a barokk plébániaház is. A helyreállított szentélyt megáldotta 1747. június 27-én Padányi Biró Márton. A hajó Padányi közreműködésével 1749-ben készWeiterlesen
Korábban Nemesvita, 1749-től Lesenceistvánd filiája, 1755 óta újra plébánia. A régi templom a plébániaház szomszédságában, kis dombon állt, 1735-ben elhagyott, 1746-ban a püspöki egyházlátogatás csak a romjait találta. Romjaiból Nedeczky Károly referendárius és felesége, Tóti Lengyel Krisztina restauráltatta 1746-49 között, ezzel egy időben épült a barokk plébániaház is. A helyreállított szentélyt megáldotta 1747. június 27-én Padányi Biró Márton. A hajó Padányi közreműködésével 1749-ben készült el. 1754-ben megalakult a templom Szent Anna Testvérülete. Az újabb templom a középkori helyére épült, a korábbi restauráló unokája, Nedeczky Károly veszprémi kanonok, utóbb nagyprépost építtette 1806-ban. Az 1778-as vizitáció szerint ekkor új torony épült, és 1814-ben zsindellyel fedték újra. Régebbi oltárok 1765-ben fából voltak. Rómer Flóris szerint Nedeczky prépost 1806-ban a szentélyt építtette. Említi, hogy a középkori templom kerítésének nyoma a keleti oldalon és sekrestyéjének nyoma északon még megfigyelhető. Pfeiffer leírásában a templom főoltárán a kis Máriát könyvből tanító Szent Anna szobra, mely 1945-ben elpusztult. Kétoldalt Szt. Joachim és József szobrai. Az oltár alatt a Nedeczky család kriptája. Két mellékoltár, vászonképek: Szt. Krisztina, Krisztus a kereszten. A klasszicista vörösmárvány főoltárt és a Szt. Kereszt-mellékoltárt Nedeczky Károly állíttatta 1806 körül. Pfeiffer a berendezést részletesen közli. 1856: felújítás. Harangok előbb a faluban haranglábon, 15 (27) font, Szent Péter és Pál, 1710-20 között; és 200 font, 1754. Utóbb 200 és 111 fontos harangok, 1816. A Rómer Flóris által a toronyban talált harangok közül az elsőn a „Mendl János öntöt engem Győrben 1823”, a másodikon a „Mendl János öntöt engem Győrben 1820” felirat volt, a harmadikat pedig 1843-ban Szombathelyen öntötte Haller József. 1899: új orgona, gróf Deym Nándor adománya, ugyanekkor a Jézus szíve-szobrot Kollár Amália óvónő, Szent Filoména-szobrot Hertelendy Ferenczné állíttatta. 1902-12: felújítás(ok). 1939: újabb belső festés gróf Károlyi Józsefné kegyúr költségén. Weniger lesen
Történeti leírás 1945-
1945: helyreállítás leégés miatt, Hanusz Albin Gyula plébánossága idején. Új orgonája és belső al secco festése 1955-60-ban készült. 1956: tetőhéjalás felújítása; 1966: külső-belső felújítás; 1980: sekrestye bővítése, Belényessy Jenő.
Mai templom adatai
Megnevezés
Rk. tp.
Elhelyezkedés
Lesencetomaj, Rákóczi tér 1., hrsz. 1/1.
Védelem mértéke
műemlék; helyileg védett a templomkertben álló kereszt
Védelem törzsszáma
5220, 9972, 1953
Eredeti jelleg
plébániatemplom
Mai meghatározó korstílusa
klasszicizáló késő barokk
Egyházigazgatási beosztás
plébánia
Ellátó plébánia
Lesencetomaj, Római Katolikus Plébánia
Általános jellemzők
A település főutcája mellett, domboldalon álló, Ny-nak tájolt templom a hajónál keskenyebb, kosárívvel záródó szentéllyel, a K-i, bejárati főhomlokzat felett a homlokzati síkból kissé kiülő óraíves párkányú, tört vonalú sisakkal fedett toronnyal és a szentély D-i oldalán sekrestyével. Homlokzatai tükrös tagolásúak, a tükrök felülete dörzsölt, kőporos vakolatú. A templom rozettás zárókövű, szegmensíves K-i kapuja felett az építtető címere és 1806-os vörösmárvány táblán az építkezést rögzítő latiWeiterlesen
A település főutcája mellett, domboldalon álló, Ny-nak tájolt templom a hajónál keskenyebb, kosárívvel záródó szentéllyel, a K-i, bejárati főhomlokzat felett a homlokzati síkból kissé kiülő óraíves párkányú, tört vonalú sisakkal fedett toronnyal és a szentély D-i oldalán sekrestyével. Homlokzatai tükrös tagolásúak, a tükrök felülete dörzsölt, kőporos vakolatú. A templom rozettás zárókövű, szegmensíves K-i kapuja felett az építtető címere és 1806-os vörösmárvány táblán az építkezést rögzítő latin felirat: „CULTUI DIVINO /CAROLUS NEDECZKY/ DE EADEM/ ABBAS B.M.V. DE EGRES/ C.E.W. CANNONICUS/ HAS AEDES E RUDERUM VETUSTATE/ PIIS IMPENSIS SIC RESTAURANT/ A. M. D. CCC. VI.”. A főhomlokzat torony melletti falfelületeibe egy-egy szoborfülke mélyed. A főhomlokzaton is végigfutó párkány a toronyhomlokzaton timpanont képez. Az íves szélű féloromzatokkal közrefogott toronyszinten nagy méretű, téglány ablak nyílik. A féloromzatok szélén egy-egy kőurna áll. Főhomlokzatát erőteljes vakolatarchitektúra tagolja. A torony karzatszinti és oromzatszinti ablakának könyöklője alatti, valamint a szoborfülkék alatti vakolattáblát, a szalagkeretek függőleges sávját és a párkány alatti díszítő tagozatokat gyémántmetszés gazdagítja. A torony oromzatszintjén a szalagkeret kettős, függőleges sávját a párkány alatt rozettás vakolattábla díszíti. A harangszintet pilaszterek szegélyezik. A szoborfülkék, a zárköves karzatszinti ablak és harangszinti ablakok, valamint a szalagkeretes, zárköves D-i ablakok félköríves záródásúak. A D-i homlokzat középső ablaka alatt és a sekrestye K-i falán kőtkeretes ajtó nyílik. Hajóját háromszakaszos csehsüveg-boltozat fedi, a karzat felett egy további, keskenyebb szakasszal. A csehsüveg-boltozattal és az íves záródásnak megfelelő boltfelülettel fedett szentélyben oszloppáros, oromzatos klasszicizáló késő barokk márvány főoltár áll. A körszelet alaprajzú szószék feljárata a csehsüveg-boltozatos sekrestyéből nyílik. A diadalív É-i oldalán 19. századi Jézus szíve-mellékoltár található. A karzat templomtér felé kihasasodó, kannelúrázott pilaszterekkel díszített mellvédje egyetlen, széles kosáríven ül. A szentély boltozatán az Egyház allegóriáját ábrázoló (átfestett) falkép látható. A templom kifestését a tapolcai Mór József, Soós István és Papp István készítette 1954-ben. A kagylómintás keresztelőkút vörös márványból készült. A bejárattól balra a középkori templomból származó, 1400-as évszámú, a Tomaj nemzetség faragott címerével díszített, vörösmárvány, gótikus sírkő van, amely felirata szerint Jakab fia Pálé. A sekrestye csehsüveg-boltozatát plasztikus Mária-monogram díszíti. Az oldalbejárat ajtólapja eredeti darab. A járófelületet kelheimi lapok fedik. Weniger lesen
Források
VEL_VIII_31_II_14_esencetomaj
VEL_VIII_31_II_14_esencetomaj; VMRT_01_112-113.;
VEL_VIII_31_II_14_esencetomaj; VPMEGY_TOP_OMF; actadioecesana; Veszprémi Hírlap 1899/III. VII-32.szám (1899.08.06.) 5. oldal; Veszprémi Napló 67. évf. 249. szám (2011.10.24.) 12. oldal; Zalamegyei Újság, 22. évf. 227. szám (1939.10.02.) 3. oldal; VMRT_01_112-113;
entzgero1958; Pfeiffer1987; VFL_I_5_b_2_doboz_1_csomo_Oldal_027; vfl_i.4.d.1_05.doboz_004._csomo_Lesencetomaj_Lfalu_Listvand; actadioecesana; 1975sem;
https://www.oeny.hu/oeny/ivo/m%C5%B1eml%C3%A9k?azon=9972 ; https://or.njt.hu/download/3759/resources/EJR_11490661-1._mell_klet_Tkr..pdf
https://www.oeny.hu/oeny/ivo/m%C5%B1eml%C3%A9k?azon=9972

Siedlungen

Siedlung
Lesencetomaj