Herend – Szent Euszták

Kirchtag

09-20

Történet (1975-ös sematizmus szerint)

"A középkorban több falu állott a mai falu határában. Szentistván és Nemti, vagy Hímháza, továbbá Horhi. Hímházán Szt. Miklós tiszt.-re épített tp állott. Horhi a mai falu nyugati végén a faluval egybeépült. Herendről 1370-73-ban hallunk először. A XIV. sz.-ban részben a veszprémi káptalané. A XV-XVI. sz.-ban Kinizsi Pál, majd a vázsonyi Horváth család bir-toka, ill. később a Zichy cs.-é. A XVIII. sz.-ban németekkel telepítik be a községet, amelynek nevét világhírűvé tette az 1839-ben alapított…Weiterlesen

"A középkorban több falu állott a mai falu határában. Szentistván és Nemti, vagy Hímháza, továbbá Horhi. Hímházán Szt. Miklós tiszt.-re épített tp állott. Horhi a mai falu nyugati végén a faluval egybeépült. Herendről 1370-73-ban hallunk először. A XIV. sz.-ban részben a veszprémi káptalané. A XV-XVI. sz.-ban Kinizsi Pál, majd a vázsonyi Horváth család bir-toka, ill. később a Zichy cs.-é. A XVIII. sz.-ban németekkel telepítik be a községet, amelynek nevét világhírűvé tette az 1839-ben alapított porcelángyára. 1779-ben fából és kőből épített tp-a van, Szt. Eusztach tiszteletére. Mai formájában 1828-ban építették át barokk stílusban. A hajó egyik ablaka a herendi porcelángyár munkája, Árpád-házi Szt. Erzsébetet ábrázolja. 1919-ig Szentgál filiája volt. Akkor önállósult. A tp. méretei: 25x8,5 m.Búcsú: szept. 20. Szi: jan. 20. okt. 20. Rn: jún. 15. Akv: 1920-tól. Hsz: 1856 (2397). Tit: Szt. Eusztach. " Weniger lesen

Történeti leírás

Történeti leírás 1701-1945

1779-ben már Szt. Euszták tiszteletére volt szentelve a herendi templom, de akkor még "részben fából, részben durva anyagból" épültnek nevezték. E templomot 1778-ban szentelték fel. Szószéke 1817-ből való volt, de a mai szószékkel megegyezhet. A torony bejáratai ajtajának zárókövén található 1828-as évszáma a mai templom egészére vonatkozik, azaz ekkor épül (építőmester: Strakovits Sebestyén veszprémi kőműves és Fogt József ács). Új oltárkép egy "veszprémi piktortól": 1838, de később megsemmisü…Weiterlesen

1779-ben már Szt. Euszták tiszteletére volt szentelve a herendi templom, de akkor még "részben fából, részben durva anyagból" épültnek nevezték. E templomot 1778-ban szentelték fel. Szószéke 1817-ből való volt, de a mai szószékkel megegyezhet. A torony bejáratai ajtajának zárókövén található 1828-as évszáma a mai templom egészére vonatkozik, azaz ekkor épül (építőmester: Strakovits Sebestyén veszprémi kőműves és Fogt József ács). Új oltárkép egy "veszprémi piktortól": 1838, de később megsemmisült. 1896-97: templomfelújítás (pl. torony keresztje); 1919-től önálló plébánia. Új főoltár építésére engedélykérés: 1921. Weniger lesen

Történeti leírás 1945-

1967: renoválás, 1974: felújítás (torony, sekrestye vízbekötés stb.). 1990-es évek: szivárgó a templom körül. Tervek a külső felújításra: 2004 (Megyer Ákos). Külső, belső felújítás: 2012

Mai templom adatai

Megnevezés

Rk. tp.

Elhelyezkedés

Herend, Kossuth Lajos utca 38., hrsz. 257.

Védelem mértéke

helyi védett

Védelem törzsszáma

Herend Város Önkormányzat 2/2015. (IX. 29.) rend.

Eredeti jelleg

plébániatemplom

Mai meghatározó korstílusa

késő barokk

Egyházigazgatási beosztás

plébánia

Ellátó plébánia

Herend, Római Katolikus Plébánia

Általános jellemzők

Út mellett szabadon álló, délnyugati-északkeleti tájolású, egyhajós, homlokzat elé kilépő tornyos, kontyolt nyeregtetős templom, kívül sokszögzáródású, belül íves szentéllyel, a szentélyhez északnyugatról csatlakozó sekrestyével. A torony homorú íves homlokzattal csatlakozik a hajóhoz, amelynek íves oromzata szögletesre megformált volutákba fordul, rajtuk egy-egy fémlemezzel kialakított vázaszerű golyóval. A bejárati kőkeretes, vállköves, barokk kétszárnyú ajtajának szemöldökét díszítő zárókövön…Weiterlesen

Út mellett szabadon álló, délnyugati-északkeleti tájolású, egyhajós, homlokzat elé kilépő tornyos, kontyolt nyeregtetős templom, kívül sokszögzáródású, belül íves szentéllyel, a szentélyhez északnyugatról csatlakozó sekrestyével. A torony homorú íves homlokzattal csatlakozik a hajóhoz, amelynek íves oromzata szögletesre megformált volutákba fordul, rajtuk egy-egy fémlemezzel kialakított vázaszerű golyóval. A bejárati kőkeretes, vállköves, barokk kétszárnyú ajtajának szemöldökét díszítő zárókövön 1828-as évszám látható. Az ajtókeret körüli falmezőre utólag felvésve az I. és II. világháború faluból való hősi halottainak neve. Az ajtó felett falsávok keretezte mezőben a karzatszinten félköríves záródású, tagolatlan szalagkeretes-záróköves ablak található, köténydísze pozitív tükrös, lefele homorú-íves szegéllyel. A jelképes fejezettel ellátott pilaszterek között a harangszinten tagolatlan szalagkeretezésű, félköríves lezárású, fejezetes párkányos, záróköves ablakok. A délkeleti, illetve az északnyugati hajóhomlokzaton falsávok között három-három félköríves lezárású, tagolatlan szalagkeretes ablak, és a délkeleti homlokzaton egy egyenes lezárású déli kapu található. A belső lefedése hevederekkel tagolt csehsüveg-boltozat. Az orgonakarzat falazott, a karzatalj egy nagy kosárívvel nyílik a hajóba, mellvédje ívesen kihasasodik. Szószék: fából készült (1817). 1936-ból való a Szt. Erzsébetet ábrázoló porcelánablak (Csapvári Csapek Károly munkája), a többi üvegablak is ugyanebből az évből, köztük a Szt. Eusztákot és a szarvast, agancsai közt a feszülettel ábrázoló üvegablak a déli hajófalon. Historizáló főoltár, barokkizáló keresztelőkút. Weniger lesen

Források

VFL I. 1. 8. 12. 308.; VFL VIII. 31. Pfeiffer_Herend; Veszprémi Hírlap 1896/II. IV-26.szám (1896.06.28.) 5. oldal; Veszprémi Hírlap 1897/II. V-17.szám (1897.04.25.) 4. oldal;Veszprémi Hírlap 1936/III. XLIV-30.szám (1936.07.26.) 5. oldal:
VFL I. 5. b. 2. doboz 1. csomó 06.;VFL I. 4. d. 1. 18. VFL I. 4. d. 1. 03-06.; 147 Herend Acta_dioecesiana
Herend Város Önkormányzat 2/2015. (IX. 29.) önkormányzati rendelete. H1.

Herend – Szent Euszták

Pfarren

Siedlungen