Kirchtag
07-22
Történet (1975-ös sematizmus szerint)
"Középkori plébánia. A lelkipásztorkodással összekötött Bűnbánó Mária Magdolna prépostságot az Őrsi család (a Batthyány-ak őse) a XII. sz. második felében alapította. A régi (XI. sz.) kis templom helyén felépítette a mai 3 hajós román stílusú prépostsági templomot. A Szt. Mihály oltárt. Bertalan (1226-1244.) veszprémi püspök szentelte fel.Az első ismert prépost Ladomér (1248-49.). A prépostok legtöbbször a veszprémi káptalan tagjai is voltak. Közülük említésre méltó: Darányi Jakab mester Korvin…Weiterlesen
"Középkori plébánia. A lelkipásztorkodással összekötött Bűnbánó Mária Magdolna prépostságot az Őrsi család (a Batthyány-ak őse) a XII. sz. második felében alapította. A régi (XI. sz.) kis templom helyén felépítette a mai 3 hajós román stílusú prépostsági templomot. A Szt. Mihály oltárt. Bertalan (1226-1244.) veszprémi püspök szentelte fel.Az első ismert prépost Ladomér (1248-49.). A prépostok legtöbbször a veszprémi káptalan tagjai is voltak. Közülük említésre méltó: Darányi Jakab mester Korvin János hg. kancellárja, Statileo János (1513-1525.) az 1515. évi veszprémi zsinat elnöke, később erdélyi pp., Rezy Gál (1547-1552), akit a törökök 1552-ben Veszprémben lefejeztek.A prépostok mellett működő papokról (kanonokok) is sokszor történik említés.A XVI. században a templom leégett. A prépostság 1630¬1736-ig protestáns kézen volt.Padányi Bíró Márton prépost (1729-1745) az összes préposti javakat visszaszerezte. A templomot (1736-37.) barokk stílusban restauráltatta és értékes barokk berendezéssel szerelte fel. A helyreállítást az O. M. F. végezte 1962-75. között.M: 27.25x14,50 m. Búcsú: júl. 22. Szi: febr. 12., Rn: nov. 14.Akv: 1738-tól. Hsz: 780 (979).A préposti kúriát P. Bíró Márton építtette.A felsőörsi határban feküdt a középkorban „Pesze " (Peszej) község, melynek Szt.. Kozma és Damján vértanúk tiszteletére szentelt temploma a XV. sz. végén a faluval együtt elpusztult. " Weniger lesen
Általános jellemzők
A település központjában kis dombon szabadon álló, keletelt, háromhajós, a hajónál keskenyebb szentélynégyszöggel és félköríves apszissal zárt, bazilikális tömegű épület, emeletes mellékhajókkal, hangsúlyos, hasábos, felül nyolcszög alaprajzú nyugati toronnyal, bélletes román kori bejárati kapuval.
Külső leírás
A homlokzat jellegzetes megjelenése a modern helyreállítás során alakult ki. A középkori részek nyers, vörös-világos kőfelületek, modern bővítéssel, az átépítések síkvakoltak. A nyugati főhomlokzatot az alul négyzet alaprajzú, a legfelső szinten nyolcszög alaprajzúvá változó torony uralja. Középen bélletes, részben rekonstruált román kori kapu nyílik. Fejezetzónája figurális-növényi ornamensekkel díszített, a töredékes kaputimpanonban kissé primitíven formált figurák: alul két, glóriás alak közö…Weiterlesen
A homlokzat jellegzetes megjelenése a modern helyreállítás során alakult ki. A középkori részek nyers, vörös-világos kőfelületek, modern bővítéssel, az átépítések síkvakoltak. A nyugati főhomlokzatot az alul négyzet alaprajzú, a legfelső szinten nyolcszög alaprajzúvá változó torony uralja. Középen bélletes, részben rekonstruált román kori kapu nyílik. Fejezetzónája figurális-növényi ornamensekkel díszített, a töredékes kaputimpanonban kissé primitíven formált figurák: alul két, glóriás alak között középen áldást osztó püspökfigura, felette Krisztus, angyalokkal (?). A kapu felett kissé kiülő, háromszögű timpanon, két oldalán, alul egy-egy oroszlán. A karzatszinten három magas, tölcséres bélletű ablak, közöttük csomózott törzsű, laposan kidolgozott oszlopok alkotják a a tagolást. Az ablakok felett egy-egy kis, háromszögű timpanon, és a középső ablak felett egy tölcséres-oszlopos bélletű ablak is van. A szinteket ívsoros párkány zárja le, ill. választja el. A legfelső, nyolcszögű harangszinten a fő égtájak felé nyílik egy-egy félköríves, vakolatkeretes ablak. Az oldalhomlokzatok hasonlóak: a földszinten eredetileg nyitott, árkádos folyosóféle nyílt keskeny, pillérekkel tagolt ikernyílásokkal és a keleti szakaszon egy-egy bélletes kapuval, az utóbbi szolgált az oldalterek bejáratának. Az emelet kora újkori ráépítés. A szentélyen három nagy méretű, tölcséres bélletű ablak nyílik, a főhajó és a szentély főpárkánya ívsoros. Weniger lesen
Belső leírás
A toronyalj zárt, négyzetes, keresztboltozattal fedett helyiség, a déli falba mélyedő sírt tartalmazó, félköríves fülkével. A déli oldalon, a falban vezet a karzat emeletére a lépcső. A karzat eredetileg a maihoz hasonló belmagasságú, de kettéosztott terű volt. A déli harmada egy zárt, apró kápolna volt, a falban, egy lépcsőlenyomat felső részén letört oltárlap maradványa, egy kis ablak és egy szentségfülke utal az egykor itt lévő Szent Mihály-oltárra. Az északi kétharmad egy a hajó felé nyitott…Weiterlesen
A toronyalj zárt, négyzetes, keresztboltozattal fedett helyiség, a déli falba mélyedő sírt tartalmazó, félköríves fülkével. A déli oldalon, a falban vezet a karzat emeletére a lépcső. A karzat eredetileg a maihoz hasonló belmagasságú, de kettéosztott terű volt. A déli harmada egy zárt, apró kápolna volt, a falban, egy lépcsőlenyomat felső részén letört oltárlap maradványa, egy kis ablak és egy szentségfülke utal az egykor itt lévő Szent Mihály-oltárra. Az északi kétharmad egy a hajó felé nyitott karzat volt, a maihoz hasonló megjelenéssel. A templom belső tere ma oldalkarzatos és háromhajós. Eredetileg a két, dongaboltozatos mellékhajó a mai főhajó felé zárt oldalfolyosó volt, a karzat csak az újkorban épült ki. A szentély két oldalán lévő oldalhelyiségek a bejáratokkal a középkori elrendezésből valók, ahogyan az íves apszis is. Az apszist félkupola, a szentélynégyezetet bordás keresztboltozat, a hajót a Padányi által építtetett kétszakaszos csehsüveg-boltozat fedi. 1743-ban készült el a festmény- és szobordíszes főoltár, a szobordíszes szószék és a préposti szék Szent Márton-festménnyel díszített baldachinja. A főoltárkép Mária Magdolnát ábrázolja: felirata Grandia mala mea (Az én nagy bűneim). A diadalíven Padányi címere látható. A diadalívre a következőt írták: "Felmagasztaltatott és fel fog magasztaltatni". A déli oldalfolyosón barokk Nepomuki Szent János-oltár, az egykori Szent Kereszt-oltárból Mária Magdolna szobra és Szegedy Róza nagybátyjának és gyámjának, Szegedy János prépostnak (1780-1806) a vörösmárvány síremléke. Az északi oldalfolyosóban Batthyány-Strattman László-mellékoltár és Mattioni Eszter kőberakásos oltárlapja Krisztus-monogrammal és pávákkal (1943). A karzatokon és a mellékhajókban 19. századi képek és oltármaradványok, valamint román kori és gótikus kőfaragványok (ívsor, oszloplábazat, nyíláskeret) láthatók. A 18. század második feléből származó sekrestyeszekrény rokokó stílusú. Orgonája ötregiszteres, egymanuálos, felső-magyarországi mester készítette 1745-ben. Az előcsarnokban Jálics Ernő Fehér Madonnája és Mészáros Mihály Feszülete, 1970 körül. A karzaton Szoldatics Ferenc Madonna-képe 1854. A folyosó keleti végén Mária Magdolna oltárképe a főoltárról, Hermann János festette 1868-ban. Weniger lesen
Általános állapot
jó, átlagos; közepes (főként esztétikai hibákkal), nem veszélyezetett
Irodalomjegyzék
Lux Géza: Újabb feltárások a felsőörsi prépostsági templomon. Budapest: Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 1944.
Éri István et al.: Veszprém megye régészeti topográfiája. A veszprémi járás - Magyarország régészeti topográfiája 2. Budapest, 1969. 89-90.
Éri István: Felsőörs. Régészeti Füzetek 18/1964 (1965) 66.
Erdei Ferenc- Tóth Sándor: Felsőörs, prépostsági templom helyreállítása. Helyreállított műemlékeink 20. Budapest, 1966.
Tóth Sándor: Felsőörs késő román templomtornya, in: Művészet XXI. 1980. 22-26.
Erdei Ferenc: Felsőörs, prépostsági templom. (TKM 118.) Budapest, TKM Egyesület, 1982, 1998.
Tóth Sándor: A felsőörsi préposti templom nyugati kapuja, in: Műemlékvédelmi Szemle. 2000.
Horváth Zoltán György - Gondos Béla – Károlyi György: A Balatontól a Bakonyig. Veszprém megye középkori templomai a teljesség igényével. A Szent Korona Öröksége 6) Budapest, 2005, 152-169. kép.
Szakács Béla Zsolt: Árpád-kori építészet a Dunántúlon. Martin Opitz Kiadó. Budapest, 2021. 242-245.
Éri István et al.: Veszprém megye régészeti topográfiája. A veszprémi járás - Magyarország régészeti topográfiája 2. Budapest, 1969. 89-90.
Éri István: Felsőörs. Régészeti Füzetek 18/1964 (1965) 66.
Erdei Ferenc- Tóth Sándor: Felsőörs, prépostsági templom helyreállítása. Helyreállított műemlékeink 20. Budapest, 1966.
Tóth Sándor: Felsőörs késő román templomtornya, in: Művészet XXI. 1980. 22-26.
Erdei Ferenc: Felsőörs, prépostsági templom. (TKM 118.) Budapest, TKM Egyesület, 1982, 1998.
Tóth Sándor: A felsőörsi préposti templom nyugati kapuja, in: Műemlékvédelmi Szemle. 2000.
Horváth Zoltán György - Gondos Béla – Károlyi György: A Balatontól a Bakonyig. Veszprém megye középkori templomai a teljesség igényével. A Szent Korona Öröksége 6) Budapest, 2005, 152-169. kép.
Szakács Béla Zsolt: Árpád-kori építészet a Dunántúlon. Martin Opitz Kiadó. Budapest, 2021. 242-245.
Írott források
Erdei Ferenc: Bűnbánó Magdolna római katolikus templom, falkutatás, felmérés. OMF, 1962. Tudományos dokumentáció. MÉM MDK Tervtár ltsz.: 08258Erdei Ferenc: Bűnbánó Magdolna római katolikus templom, falkutatás, felmérés. OMF, 1962. Tudományos fotódokumentáció. MÉM MDK Tervtár ltsz.: 08259Erdei Ferenc: Bűnbánó Magdolna római katolikus templom. OMF, 1965. Helyreállítási tervdokumentáció. MÉM MDK Tervtár ltsz.: 08260Éri István: Bűnbánó Magdolna római katolikus templom. Bakonyi Múzeum, 1963-64. Régészeti dokumentáció. MÉM MDK Tervtár ltsz.: 25022Szakál Ernő: Bűnbánó Magdolna római katolikus templom. OMF, 1965. Kapu, kőszobrászat, restaurálási dokumentáció. MÉM MDK Tervtár ltsz.: 25171Rády Ferenc: Bűnbánó Magdolna római katolikus templom. OMF, 1965. Oltárkép restaurálási dokumentáció. MÉM MDK Tervtár ltsz.: 25172Erdei Ferenc: Bűnbánó Magdolna római katolikus templom. OMF, 1965. Helyreállítási tervdokumentáció. MÉM MDK Tervtár ltsz.: 30995Erdei Ferenc: Bűnbánó Magdolna római katolikus templom. OMF, 1965. Helyreállítási tervdokumentáció. MÉM MDK Tervtár ltsz.: 31000Erdei Ferenc: Bűnbánó Magdolna római katolikus templom. OMF, 1983. Tetőfelújítás tervdokumentációja. MÉM MDK Tervtár ltsz.: 31001Erdei Ferenc: Bűnbánó Magdolna római katolikus templom. OMF, helyreállítási terviratok 1962-1969. MÉM MDK Tervtár ltsz.: 34504Szarka György –Szabó András: Bűnbánó Magdolna római katolikus templom. Orgona restaurálása. Restaurálási dokumentáció. 2020-2022. MÉM MDK Tervtár ltsz.: 52035