Kirchtag
07-02
Történet (1975-ös sematizmus szerint)
"1357-ben Kont Miklós nádor alapította pálos kolostorát az Irgalmasság Anyja tiszt.-re. 1491 és 1504-ben művészi szépnek mondják tp-át. A török alatt teljesen elpusztult. Az 1738-ban benépesült falu hívei számára fatp-ot emelnek, amely 1779-re már használhatatlan és veszélyes. A falu közepén a pálosok gyönyörű tp-a romokban hever, ezt állítják helyre 1790 körül. Az OMF. teljes külső és belső felújítást végzett 1970-72-ben. A négy-négy oldalkápolna oldalfalain szűk átjáróval a főhajóba nyílik, d…Weiterlesen
"1357-ben Kont Miklós nádor alapította pálos kolostorát az Irgalmasság Anyja tiszt.-re. 1491 és 1504-ben művészi szépnek mondják tp-át. A török alatt teljesen elpusztult. Az 1738-ban benépesült falu hívei számára fatp-ot emelnek, amely 1779-re már használhatatlan és veszélyes. A falu közepén a pálosok gyönyörű tp-a romokban hever, ezt állítják helyre 1790 körül. Az OMF. teljes külső és belső felújítást végzett 1970-72-ben. A négy-négy oldalkápolna oldalfalain szűk átjáróval a főhajóba nyílik, de így az egyhajós tp. valójában háromhajóssá lesz és az átjárókon a tp. belülről egészen megkerülhető. 1729-ben a suri pleb. gondozta, 1792-ben és az 1800-as évektől tartó hosszas próbálkozás és kérés után 1920-ban helyi káplánság, majd lelkészség lett. Gót stílusú, 31,5x15,4 m. Tit: Sarlós Boldogasszony. Búcsú: júl. 2. Szi: febr. 12. és okt. 3. Rn: nov. 3. Akv: 1920-tól. Hsz: 600 (672)." Weniger lesen
Általános jellemzők
A település központjában álló keletelt, egyhajós, egyenes szentélyzáródású templom, a hajó két oldalán nyeregtetős kápolnasorral, kontyolt tetővel fedett hajóval. A szentélyhez kapcsolódik a nyolcszög öt oldalával záródó gótikus szentély maradványa, amely jelenleg sekrestye.
A főhomlokzat két szélén sarokarmírozás, a timpanonos középrizalitban nyílik az enyhén ívelt záródású, kőkeretes kapu. Fölötte nagy méretű, hasonló záródású, kereteletlen karzatablak; záradéka vonalától a homlokzat vak…Weiterlesen
A település központjában álló keletelt, egyhajós, egyenes szentélyzáródású templom, a hajó két oldalán nyeregtetős kápolnasorral, kontyolt tetővel fedett hajóval. A szentélyhez kapcsolódik a nyolcszög öt oldalával záródó gótikus szentély maradványa, amely jelenleg sekrestye.
A főhomlokzat két szélén sarokarmírozás, a timpanonos középrizalitban nyílik az enyhén ívelt záródású, kőkeretes kapu. Fölötte nagy méretű, hasonló záródású, kereteletlen karzatablak; záradéka vonalától a homlokzat vakolatában látható egy gótikus ablak íve.
Az északi homlokzaton, a hajó s a szentély találkozásánál torony emelkedik, melyen csúcsíves, kőkeretes kapu nyílik, benne egyenes záródású, felülvilágítós kapuval.
A déli homlokzatot négy, a harangszinti toronyablakokkal megegyező kialakítású hajóablak tagolja. A szentély déli falán három lépcsős támpillér, közeikben csúcsíves, kőkeretes ablakok nyílnak.
A sekrestye ajtaja egyenes záródású, kőkeretes, ablakai egyenes záródásúak, keret nélkül, barokk ráccsal.
A templombelső egyhajós, kétoldalt támpillérekkel kialakított kápolnasorral, köztük csúcsíves, kőkeretes átjáróval. A kápolnák a főhajóval csúcsíves nyílásokkal közlekednek, a diadalív szintén csúcsíves. A hajó és a szentély hevederívekkel tagolt csehsüveg-boltozatos, mindkettő háromszakaszos. A hevederívek indításánál gótikus falpillérek csonkjai.
Klasszicista főoltárának képét – Mária és Erzsébet találkozása – Schmidt József győri festő készítette 1801-ben. Weniger lesen
Források
1975sem
Veszprémi Hírlap 1927/III. XXXV-29.szám (1927.07.17.) 4-5.o.
VFL.I.5.b.2.doboz, 1. csomó
F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1996/1. szám. Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1996)TÁJÉKOZTATÓMűemlékfelújítások- és helyreállítások 1994-ben. 295. o.
Veszprémi Hírlap 1927/III. XXXV-29.szám (1927.07.17.) 4-5.o.
VFL.I.5.b.2.doboz, 1. csomó
F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1996/1. szám. Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1996)TÁJÉKOZTATÓMűemlékfelújítások- és helyreállítások 1994-ben. 295. o.