Csabrendek – Szent Lőrinc

Csabrendek – Szent Lőrinc
Kirchtag
08-10
Történet (1975-ös sematizmus szerint)
"Három ősi településből alakult: Rendek (1344-ben Rennek), Alcsab -és Fel-csab v. Szentistván-csab falukból. Mind a háromnak parochiális tp-a volt, a rendáki Szt. Lőrinc, a felcsabi Szt. István vért. tisz.-re. A tatárjárás idején mind a három falu tp-ával együtt elpusztult, de hamar újjáéledtek. 1333-ban már ismerjük papjaikat: Rendeken Rafael, Albacson Miklós, Felcsabon Pál. A török idők újra teljes pusztulást hoznak. Csak Rendeken marad némi élet. Sümeg várának közelsége állandó véres harcokaWeiterlesen
"Három ősi településből alakult: Rendek (1344-ben Rennek), Alcsab -és Fel-csab v. Szentistván-csab falukból. Mind a háromnak parochiális tp-a volt, a rendáki Szt. Lőrinc, a felcsabi Szt. István vért. tisz.-re. A tatárjárás idején mind a három falu tp-ával együtt elpusztult, de hamar újjáéledtek. 1333-ban már ismerjük papjaikat: Rendeken Rafael, Albacson Miklós, Felcsabon Pál. A török idők újra teljes pusztulást hoznak. Csak Rendeken marad némi élet. Sümeg várának közelsége állandó véres harcokat jelent. A XVIII. sz. elején Csabrendek néven éled újjá a három elpusztult település. 1725-ben. a rendek tp-ot újjáépítik, 1743-ban nagyobbítják. 1785-ben kezdik meg a mai plébániatemplom építését a falu legmagasabb pontján, a régi tp. feletti dombtetőn. :Az ősi titulus, Szt, Lőrinc továbbra is megmaradt, de a csabi tp. patrónusának, Szt. István vértanunak képét is elhelyezik a főoltár fölött. — A hívek lelki gondozását a :sümegi ferencesek végzik 1686-tól. 1728-ban újjászervezik a pleb.-t. A dombtetőn álló magányos, nagy tp-t sok vihar éri, 1885-ben tűz, 1922-ben villámcsapás, 1948-ban orkán rongálja és pusztítja, legutoljára 1969-ben kapott teljes külső felújítást, 1973-ban belső festést. Mj. 34x10,8 m. Az újjászervezett pleb.-hoz csatolták filiákként: Gyömörőt, Gógánfát, Dabroncot, ötvöst, Gyepű és Kajánt.Tit: Szt. Lőrinc. Búcsú: aug. 10. Szi: jún. 24. és dec. 1. — Rn: okt. 31. Hsz: 2682 (3045). " Weniger lesen
Történeti leírás
Középkori templom építési kora és átalakítása
Rendek falu Szent Lőrinc tiszteletére szentelt kőegyházát emítik 1355-ben. 1333-ban papja Ráfáel (Békefi Remig adata szerint 1333-34-ben Pál), 1420-21-ben Péter, 1461-ben Kelemen.
16-17. századi történet
Plébániája 1550-ben betöltetlen. 1686-tól a sümegi salvatoriánus ferencesek, 1728-tól világi pap adminisztrálta. A régi templomot, mely a mai templomdomb keleti oldalán állt, 1725-ben restaurálták, 1743-ban bővítették. 1765-ben sekrestyéje és szentélye düledező állapotban volt. Az új templomot ennek közelében, de új helyen, torony nélkül, keletelve építette a közbirtokosság és a hívek 1785-1790 között, Szőnyi József plébánossága idején. Erről diadalívén kronosztikon tudósít: PronVs hVMO sVppLeWeiterlesen
Plébániája 1550-ben betöltetlen. 1686-tól a sümegi salvatoriánus ferencesek, 1728-tól világi pap adminisztrálta. A régi templomot, mely a mai templomdomb keleti oldalán állt, 1725-ben restaurálták, 1743-ban bővítették. 1765-ben sekrestyéje és szentélye düledező állapotban volt. Az új templomot ennek közelében, de új helyen, torony nélkül, keletelve építette a közbirtokosság és a hívek 1785-1790 között, Szőnyi József plébánossága idején. Erről diadalívén kronosztikon tudósít: PronVs hVMO sVppLeX CLerVs pLebs psaLLat et Infans taLia CoeLestes flerI praeConla posCVnt (1790). Megáldották 1787. nov. 2-án. Fazsindelyes tetőzete és tornya rossz állapotú 1818-ban. Főoltára (1765-ben a régi templomban leírva: Szent Lőrinc olaj-vászon képe, kétoldalt Szent Péter és Pál-, Szt. István- és Szt. László-faszobrok, felül Szt. István vértanú olaj-vászon képe) valószínűleg áthozva a régebbi templomból. Egyik mellékoltáron Szt. Anna-kép, kétoldalt szobrok, másikon Krisztus a kereszten, alatta Szűz Mária, Mária Magdolna és Szent János evangelista. Fa keresztelőkút rézmedencével, fa szószék, karzat két kőoszlopon. 1824-ben 8 változatú orgona. Szent Sír-oltárok 1824-ből, újabb 1846-54 között, Osterhűber Mihály és Bogyay Amália ajándéka. Sekrestye, felette oratórium. Harangok 300, 100 és 60 font (hasonló méretek a régi templom harangjaival, azok 1778-ban leírva 305, 160 és 60 font). Weniger lesen
Történeti leírás 1701-1945
1885: leégett, a torony ledőlt, a harangok megolvadtak. Idézet a Pápai Lapok-ból: "A szerencsétlenségnek oka, mint mondják, az volt, hogy a körmenet alkalmával mozsarakkal lövöldöztek s egy gyutacs a sekrestye tetőbe furódott s ott kigyulladt. A kár mintegy 10000 forintra rug." 1891: új orgona avatása, Rieger-testvérek, Jagerndorf, Szilézia, 1400 forint, (1/10 m/r, op. 291). Ugyanekkor a hívek adományából megújult egy mellékoltár. 1904-5: harangok beszerzése, 600 kg, öntötték Seltenhofer FrigyesWeiterlesen
1885: leégett, a torony ledőlt, a harangok megolvadtak. Idézet a Pápai Lapok-ból: "A szerencsétlenségnek oka, mint mondják, az volt, hogy a körmenet alkalmával mozsarakkal lövöldöztek s egy gyutacs a sekrestye tetőbe furódott s ott kigyulladt. A kár mintegy 10000 forintra rug." 1891: új orgona avatása, Rieger-testvérek, Jagerndorf, Szilézia, 1400 forint, (1/10 m/r, op. 291). Ugyanekkor a hívek adományából megújult egy mellékoltár. 1904-5: harangok beszerzése, 600 kg, öntötték Seltenhofer Frigyes fiai. 1913: kisebb felújítás. 1922: villámcsapás, 10.000 forint püspöki adományt kaptak harangra. 1929: oltárjavítás, harangbeszerzés, 992 kg, öntötte: Szlezák László. Weniger lesen
Történeti leírás 1945-
1949: tető és torony javítás, 1948-as orkán pusztítása után, Kántor Miklós plébános hivatali ideje alatt. 1969: teljes külső felújítás. 1973: beső festés. 2014: faanyagvéfdelmi vizsgálat.
Mai templom adatai
Megnevezés
Rk. tp.
Elhelyezkedés
Csabrendek, Templom tér, hrsz. 1.
Védelem mértéke
műemlék
Védelem törzsszáma
M 4924
Védelem azonosítója
9804, 1958
Eredeti jelleg
plébániatemplom
Mai meghatározó korstílusa
késő barokk
Egyházigazgatási beosztás
plébánia
Ellátó plébánia
Csabrendek, Római Katolikus Plébánia
Általános jellemzők
R.k. templom, késő barokk, épült 1785-1790 között. Település középpontjában lévő magaslaton, a Templomdombon emelt, D-nek tájolt templom az É-i főhomlokzathoz kapcsolódó toronnyal, a hajónál keskenyebb, poligonális záródású szentéllyel, a szentély K-i oldalán sekrestyével, emeletén oratóriummal. Kőből épült templom téglából rakott boltozatokkal és nyílásbélletekkel. A tetőt és a toronysisakot műpala fedi. A főhomlokzat főpárkányig magasodó részét pilaszterek tagolják. A főbejárati ajtó felett Weiterlesen
R.k. templom, késő barokk, épült 1785-1790 között. Település középpontjában lévő magaslaton, a Templomdombon emelt, D-nek tájolt templom az É-i főhomlokzathoz kapcsolódó toronnyal, a hajónál keskenyebb, poligonális záródású szentéllyel, a szentély K-i oldalán sekrestyével, emeletén oratóriummal. Kőből épült templom téglából rakott boltozatokkal és nyílásbélletekkel. A tetőt és a toronysisakot műpala fedi. A főhomlokzat főpárkányig magasodó részét pilaszterek tagolják. A főbejárati ajtó felett timpanonos párkány, a kosáríves záródású karzatszinti ablak egyenes szemöldökpárkánya alatt tagolt vakolattábla van. A toronyszintet körablak töri át, fölötte félköríves záródású ablak. A tornyot óralapos-óraíves párkány és hegyes, nyolcoldalú gúlasisak zárja. A torony íves falfelületekkel kapcsolódik a hajóhoz. A tornyot közrefogó féloromzatok végénél, posztamensen egy-egy betonból öntött urna áll. A főpárkány gazdagon tagolt. A hajó Ny-i falán négy, vakolatkeretes, könyöklőpárkányos, szegmensíves záródású ablak nyílik. Kőkeretes ajtajának szemöldöke ívesen lekerekített, vállas és zárköves. A szentély Ny-i és D-i falát körablak töri át, az oratórium lépcsőterének ablakai közül is kettő kör alakú. A sekrestye külső ajtaja egyenes záródású. A hajót négy csehsüveg-boltozatos szakasz fedi széles, kosáríves hevederekkel. Belül íves záródású szentélye és a toronyalj szintén csehsüveg-boltozatos. A hevederek mind a hajóban, mind a szentélyben erőteljesen beugró falpillérekre támaszkodnak. A kétpilléres karzatot három, hevederekkel elválasztott csehsüveg-boltozatra ültették. Kosárívekre támaszkodó mellvédje középen kidomborodik. A kórusfeljárót a torony keleti falában alakították ki. Oszlopos, feltehetően 1762-ben készült barokk főoltárát Szent Lőrincet és az egykori felcsabi templom patrónusát, Szent István protomártírt ábrázoló, Fischer M. szignójú 1928-ban készített festmények, valamint barokk faszobrok díszítik. A bal oldalon Szűz Mária mellékoltára áll. A jobb oldali, szobordíszes Kálvária-oltár oszlopos szerkezetű. A valószínűleg 1762 körül készült barokk stílusú szószék a hajó keleti oldalán áll. A szentély boltozatán a templom 18. század végi faldíszítésének maradványaként egy átfestett Szentháromság-kompozíció látható. A hajó Ny-i oldalfalán Nepomuki Szent János barokk faszobra található. A sekrestyeszekrény copf stílusú, alul fiókos, felül a három ajtót figurális jelenetek díszítik. A sekrestye fiókos dongaboltozattal fedett tere felett szintén fiókos dongaboltozattal fedett oratórium kapott helyet, melybe a sekrestyéből nyíló lépcsőtérből lehet feljutni. A templom orgonája Rieger-orgona (1891). A hajó, a szentély és a sekrestye ablakait 1929-ben színes üvegekkel díszítették. Weniger lesen
Források
VFL_VIII.31_Pfeiffer_cedulak; 088_csabrendek_rktp_BR_126_BG.pdf
VFL_VIII.31_Pfeiffer_cedulak
VFL_I.5.b._2_doboz_1_csomo; acta_dioecesana; Pfeiffer1987; Pápai Lapok, 12. évf. 25. szám (1885.06.21.) 105. oldal; Veszprémi Független Hírlap, 11. évf. 22. szám (1891.05.09.); Veszprémi Hírlap 1922/III. XXX-64.szám (1922.08.10.) 2. oldal; http://lexikon.katolikus.hu/C/Csabrendek.html; 1975sem;
http://lexikon.katolikus.hu/C/Csabrendek.html; Csabrendek, Római katolikus templom, Szt. Lőrinc, homlokzattatarozás, 1969. MÉM MDK Tervtár 4803 ltsz.; Csabrendek, Római katolikus templom, Szt. Lőrinc, Faanyagvédelmi szakvélemény, 2014. MÉM MDK 45423 ltsz., 1975sem;
https://www.oeny.hu/oeny/ivo/m%C5%B1eml%C3%A9k?azon=9804
https://www.oeny.hu/oeny/ivo/m%C5%B1eml%C3%A9k?azon=9804

Siedlungen

Siedlung
Csabrendek