Bakonyszombathely – Szent Imre

Bakonyszombathely – Szent Imre
Kirchtag
11-05
Történet (1975-ös sematizmus szerint)
"1392-ben Zornbathel Csesznek várához tartozik. A reformáció korán tért hódít ezen a vidéken. Az akkor „MagyarszombatheIy "-nek ev. lelkésze és ennek udvarán 1740-ben sövényfonatú imádkozó háza áll, és az anyagyülekezetek közé sorolják. A kat. híveket a bánki pl. gondozza. Esterházy Imre pálos barátból lett veszprémi pp., majd esztergomi érsek mint kegyúr — 1760-ban felépítteti a tp-t, pl-házat, iskolát, és biztosítja a pleb. fenntartását. Ettől kezdve Bánk lett, és mellé sorakozott még filiakéWeiterlesen
"1392-ben Zornbathel Csesznek várához tartozik. A reformáció korán tért hódít ezen a vidéken. Az akkor „MagyarszombatheIy "-nek ev. lelkésze és ennek udvarán 1740-ben sövényfonatú imádkozó háza áll, és az anyagyülekezetek közé sorolják. A kat. híveket a bánki pl. gondozza. Esterházy Imre pálos barátból lett veszprémi pp., majd esztergomi érsek mint kegyúr — 1760-ban felépítteti a tp-t, pl-házat, iskolát, és biztosítja a pleb. fenntartását. Ettől kezdve Bánk lett, és mellé sorakozott még filiaként Réde 1920-ig, Ácsteszér 1780-ig, Kerékteleki 1950-ig, Nyeszkenye, Feketevíz és Börcsháza is. Tp-a barokk, 1762-ben épült. Mj. 30x10 m. — Nep. Szt. János szobra barokk. Mj.Tit: Szt. Imre. Búcsú: nov. 5. Szi: máj. 21., nov. 8. Rn: okt. 14. Akv: 1749-től. Hsz: 1050 (1858). " Weniger lesen
Történeti leírás
Középkori templom építési kora és átalakítása
A falu templomáról középkori adat nem ismert. A falu, Zombathel 1392-ben Csesznek várának tartozéka.
16-17. századi történet
A falut 1683-ban a törökök elpusztították, temploma romosan állt, az újabb betelepülő lutheránusok a puszta templomot kis felújítással kezdték használni, prédikátoraik neve ismert.
Történeti leírás 1701-1945
A településnek 1740-ben evangélikus anyagyülekezete van, sövényfonatú imádkozóházzal, a katolikus híveket a (bakony)bánki plébános gondozza. A templomot építtette 1760-ban gróf Esterházy Imre nyitrai püspök, benne három oltár a szükséges felszerelésekkel, szószék és padok később készültek. Ugyanekkor plébániaház és iskola is épült. Ekkortól (többekkel együtt) Bánk lett e település filiája. 1770 körül készült a rokokó főoltár Esterházy Imre püspök bíborosi címerével, Szt. Imre-oltárképpel, előtteWeiterlesen
A településnek 1740-ben evangélikus anyagyülekezete van, sövényfonatú imádkozóházzal, a katolikus híveket a (bakony)bánki plébános gondozza. A templomot építtette 1760-ban gróf Esterházy Imre nyitrai püspök, benne három oltár a szükséges felszerelésekkel, szószék és padok később készültek. Ugyanekkor plébániaház és iskola is épült. Ekkortól (többekkel együtt) Bánk lett e település filiája. 1770 körül készült a rokokó főoltár Esterházy Imre püspök bíborosi címerével, Szt. Imre-oltárképpel, előtte ezüst öröklámpás. A szentélyben a sekrestye felett jobbról Nagy Szt. Teréz , balról Nepomuki Szt. János képe, mindkettő Maulberts köréből. Szt. Kereszt- és Fájdalmas Sz. Mária-mellékoltárok, Mater Dolorosa-szobor, rézfedelű márvány keresztelőmedence, rokokó szószék, tölgyfa padok. Orgonakarzat 1794-es évszámmal (az akkori felújítás Esterházy Klára grófnő költségén történt ), hatregiszteres orgona 1779-ben, ismeretlen mester építette, 1830 k. Klöckner Károly, 1895: Mozsnyi Vince, 1913: Roland Ferenc, 1928: az Angster-gyár átépítette. 1760-ban egy harang, 1779-ben három harang volt, a negyedik 1817-ben készült. 1779-ben újrafedték a templomot, 1821-ben az "öblös modorú" (hagyma alakú?) toronysisakot Frenreis János plébános megkisebbítette. 1873-ban felújítás Lazsánszky grófnő költségén. Weniger lesen
Történeti leírás 1945-
Felújítás 1913-ban Esterházy Béla gróf költségén, Homorai Béla oltárépítő és templomfestő által, Czigány Gyula plébános hivatali ideje alatt. 1914: harang, 97 cm. 1923: harangszentelés, dr. Rott Nándor megyéspüspök, 57 cm átm., Seltenhofer Frigyes fiai öntötték. 1961: orgonáját Ádám József átépítette. 1959-1962: külső felújítás; 1975: főoltár, kánontáblák, gyertyatartók restaurálása.
Mai templom adatai
Megnevezés
Rk. tp.
Egyéb bevett név
1768-ig Szombathely, majd Magyar- és Németszombathely, 1926-ban egyesítve.
Elhelyezkedés
Bakonyszombathely, Baross Gábor utca 2., hrsz. 670.
Védelem mértéke
műemlék
Védelem törzsszáma
2546, 6120, 1953
Védelemre javasoljuk
műemlék
Eredeti jelleg
plébániatemplom
Mai meghatározó korstílusa
késő barokk
Egyházigazgatási beosztás
plébánia
Ellátó plébánia
Bakonyszombathely, Római Katolikus Plébánia
Általános jellemzők
A község központjában, a fő útvonalak találkozásánál álló, egyhajós, a nyolcszög öt oldalával záródó szentélyű templom. Szentélyéhez kétoldalt négyzet alaprajzú sekrestye, illetve grófi kápolna, a hajó Ny-i oldalához poligonális záródású kápolna és a déli homlokzathoz illesztett, félnyeregtetős karzatfeljárat csatlakozik. A hajó déli végén a karzat felett álló homlokzati torony, gúlasisakkal. A feltűnően magas templomhajóhoz keskenyebb, de vele azonos magasságú, kontyolt nyeregtetős szentély csaWeiterlesen
A község központjában, a fő útvonalak találkozásánál álló, egyhajós, a nyolcszög öt oldalával záródó szentélyű templom. Szentélyéhez kétoldalt négyzet alaprajzú sekrestye, illetve grófi kápolna, a hajó Ny-i oldalához poligonális záródású kápolna és a déli homlokzathoz illesztett, félnyeregtetős karzatfeljárat csatlakozik. A hajó déli végén a karzat felett álló homlokzati torony, gúlasisakkal. A feltűnően magas templomhajóhoz keskenyebb, de vele azonos magasságú, kontyolt nyeregtetős szentély csatlakozik, mindkettő cseréphéjalású. Homlokzatán körbefutó lábazat és széles, három- (a sekrestyén és a grófi kápolnán egy-) részes, golyvázott párkány. A főhomlokzatot, a hajófalakat és a toronyszinteket karcsú pilaszterek, közeiket - a felső toronyszint kivételével - bemélyített tükrök tagolják, a szentély, a sekrestye és a kápolnák élein lizénák. A főhomlokzat háromtengelyes, a középső tengelyben a tükör alatti falmezőben talpköves, szemöldökgyámos, kőkeretes kapu, a karzatszinten ablak, a szélső tengelyekben félköríves záródású, váll- és záróköves, egyszerű szalagkeretes fülkék. A felső toronyszint, a hajó és a szentély ablakai is ugyanilyenek.A főpárkány fölött alacsony attikamellvédről két, egyrészes, golyvázott osztópárkánnnyal elválasztott toronyszint emelkedik. Az alsóhoz kétoldalt konkáv ívű, mélyített tükrös orommezők csatlakoznak, közepén fekvő ovális alakú, szalagkeretes nyílás. A felső oldalait ablakok tagolják, fölöttük üres órahelyek. A sekrestye és a grófi kápolna nyílásai egyenes záródásúak, egyszerű szalagkeretesek, a karzatfeljáró ajtaja kereteletlen. A hajó déli végében a torony szerkezetével egybeépült karzat. A karzatalj három, csehsüveg-boltozatos, egymáshoz szegmensíves, a hajóhoz kosár-, illetve félköríves nyíllásokkal csatlakozó térrészre tagolt. A szélső nyílásokon lunettás tolóajtó. Az egyik melléktérben lourdes-i kápolna, a másikban pad. A karzat tört ívű, középen kihasasodó, az árkádívek felett összetett szerkezetű mellvéddel: alsó sávja falazott, lizénákkal tagolt, golyvázott lábazattal és párkánnyal, felette áttört faszerkezet. A karzatszint középen kosáríves, kétoldalt ívháromszög-nyílásokkal csatlakozik a hajóhoz. A hajó kétszakaszos, pilléres-hevederes csehsüveg-boltozattal fedett. Padlójában kriptalejárat. A szentélyt fiókos kolostorboltozatban végződő fiókos donga fedi. A sekrestye csehsüveg-, a grófi kápolna kereszt-, a hajóból nyíló kápolna dongaboltozatos. A két kápolnába kosáríves, tagolt szalagkeretes nyílás, a sekrestyébe füles fakeretes ajtó nyílik. Főoltár: Szent Imre, 1770 körül. Festmények a szentély falán: Nepomuki Szent János, Avilai Szent Teréz. Mellékoltár: Angyali üdvözlet, 19. sz-i oltárképpel. A diadalív pillérén balra szószék, jobbra feszület Máriával, felirata: "Mentsd meg Lelkedet". Vörösmárvány keresztelőkút. A Fájdalmas Szűz-kápolnában rokokó keretben 19. sz-i oltárkép. Oldalfalain címerek, padlójában sírlap: Lázanzky grófi család, rakatta Lázanzky Béláné Esterházy Angéla grófnő. Festett szobrok a hajóban: Mária Szeplőtelen Szíve, Jézus Szíve (Ajándékozta: / Csiszér Mihály / és neje); a kápolnában: Szent Antal (Készíttette / Isten dicsőségére / Janó István és neje / Kintli Ágnes / 1910). Keresztúti stációk, tucattermék. Padok: 1770, 1910. Orgonaszekrény: 1830, Karl Klöckner, átépítve. Sekrestyeszekrény, gyóntatófülke: 1892. A templomkertben feszület fémalakokkal és lourdes-i barlang. Weniger lesen
Források
VEL_VIII_31_I_41_Bakonyszombathely; 1975sem;
VEL_VIII_31_I_41_Bakonyszombathely;
canvis_vp_1780_151; VEL_VIII_31_I_41_Bakonyszombathely; 1975sem; MKL;
Veszprémi Hírlap 1913/IV. XXI-45.szám (1913.11.09.) 4. oldal; Veszprémi Hírlap 1923/II. XXXI-15.szám (1923.04.15.) 1-2.oldal; Restaurátori dokumentáció MÉM MDK Tervtár 11530 ltsz.; VFL_I_4_b_Bakonyszombathely_35_oldal_03.; genthon_1959_23_a.; MKL;

Siedlungen