Kirchtag
11-05
Történet (1975-ös sematizmus szerint)
"1392-ben Zornbathel Csesznek várához tartozik. A reformáció korán tért hódít ezen a vidéken. Az akkor „MagyarszombatheIy "-nek ev. lelkésze és ennek udvarán 1740-ben sövényfonatú imádkozó háza áll, és az anyagyülekezetek közé sorolják. A kat. híveket a bánki pl. gondozza. Esterházy Imre pálos barátból lett veszprémi pp., majd esztergomi érsek mint kegyúr — 1760-ban felépítteti a tp-t, pl-házat, iskolát, és biztosítja a pleb. fenntartását. Ettől kezdve Bánk lett, és mellé sorakozott még filiaké…Weiterlesen
"1392-ben Zornbathel Csesznek várához tartozik. A reformáció korán tért hódít ezen a vidéken. Az akkor „MagyarszombatheIy "-nek ev. lelkésze és ennek udvarán 1740-ben sövényfonatú imádkozó háza áll, és az anyagyülekezetek közé sorolják. A kat. híveket a bánki pl. gondozza. Esterházy Imre pálos barátból lett veszprémi pp., majd esztergomi érsek mint kegyúr — 1760-ban felépítteti a tp-t, pl-házat, iskolát, és biztosítja a pleb. fenntartását. Ettől kezdve Bánk lett, és mellé sorakozott még filiaként Réde 1920-ig, Ácsteszér 1780-ig, Kerékteleki 1950-ig, Nyeszkenye, Feketevíz és Börcsháza is. Tp-a barokk, 1762-ben épült. Mj. 30x10 m. — Nep. Szt. János szobra barokk. Mj.Tit: Szt. Imre. Búcsú: nov. 5. Szi: máj. 21., nov. 8. Rn: okt. 14. Akv: 1749-től. Hsz: 1050 (1858). " Weniger lesen
Általános jellemzők
A község központjában, a fő útvonalak találkozásánál álló, egyhajós, a nyolcszög öt oldalával záródó szentélyű templom. Szentélyéhez kétoldalt négyzet alaprajzú sekrestye, illetve grófi kápolna, a hajó Ny-i oldalához poligonális záródású kápolna és a déli homlokzathoz illesztett, félnyeregtetős karzatfeljárat csatlakozik. A hajó déli végén a karzat felett álló homlokzati torony, gúlasisakkal. A feltűnően magas templomhajóhoz keskenyebb, de vele azonos magasságú, kontyolt nyeregtetős szentély csa…Weiterlesen
A község központjában, a fő útvonalak találkozásánál álló, egyhajós, a nyolcszög öt oldalával záródó szentélyű templom. Szentélyéhez kétoldalt négyzet alaprajzú sekrestye, illetve grófi kápolna, a hajó Ny-i oldalához poligonális záródású kápolna és a déli homlokzathoz illesztett, félnyeregtetős karzatfeljárat csatlakozik. A hajó déli végén a karzat felett álló homlokzati torony, gúlasisakkal. A feltűnően magas templomhajóhoz keskenyebb, de vele azonos magasságú, kontyolt nyeregtetős szentély csatlakozik, mindkettő cseréphéjalású. Homlokzatán körbefutó lábazat és széles, három- (a sekrestyén és a grófi kápolnán egy-) részes, golyvázott párkány. A főhomlokzatot, a hajófalakat és a toronyszinteket karcsú pilaszterek, közeiket - a felső toronyszint kivételével - bemélyített tükrök tagolják, a szentély, a sekrestye és a kápolnák élein lizénák. A főhomlokzat háromtengelyes, a középső tengelyben a tükör alatti falmezőben talpköves, szemöldökgyámos, kőkeretes kapu, a karzatszinten ablak, a szélső tengelyekben félköríves záródású, váll- és záróköves, egyszerű szalagkeretes fülkék. A felső toronyszint, a hajó és a szentély ablakai is ugyanilyenek.A főpárkány fölött alacsony attikamellvédről két, egyrészes, golyvázott osztópárkánnnyal elválasztott toronyszint emelkedik. Az alsóhoz kétoldalt konkáv ívű, mélyített tükrös orommezők csatlakoznak, közepén fekvő ovális alakú, szalagkeretes nyílás. A felső oldalait ablakok tagolják, fölöttük üres órahelyek. A sekrestye és a grófi kápolna nyílásai egyenes záródásúak, egyszerű szalagkeretesek, a karzatfeljáró ajtaja kereteletlen.
A hajó déli végében a torony szerkezetével egybeépült karzat. A karzatalj három, csehsüveg-boltozatos, egymáshoz szegmensíves, a hajóhoz kosár-, illetve félköríves nyíllásokkal csatlakozó térrészre tagolt. A szélső nyílásokon lunettás tolóajtó. Az egyik melléktérben lourdes-i kápolna, a másikban pad. A karzat tört ívű, középen kihasasodó, az árkádívek felett összetett szerkezetű mellvéddel: alsó sávja falazott, lizénákkal tagolt, golyvázott lábazattal és párkánnyal, felette áttört faszerkezet. A karzatszint középen kosáríves, kétoldalt ívháromszög-nyílásokkal csatlakozik a hajóhoz. A hajó kétszakaszos, pilléres-hevederes csehsüveg-boltozattal fedett. Padlójában kriptalejárat. A szentélyt fiókos kolostorboltozatban végződő fiókos donga fedi. A sekrestye csehsüveg-, a grófi kápolna kereszt-, a hajóból nyíló kápolna dongaboltozatos. A két kápolnába kosáríves, tagolt szalagkeretes nyílás, a sekrestyébe füles fakeretes ajtó nyílik.
Főoltár: Szent Imre, 1770 körül. Festmények a szentély falán: Nepomuki Szent János, Avilai Szent Teréz. Mellékoltár: Angyali üdvözlet, 19. sz-i oltárképpel. A diadalív pillérén balra szószék, jobbra feszület Máriával, felirata: "Mentsd meg Lelkedet". Vörösmárvány keresztelőkút.
A Fájdalmas Szűz-kápolnában rokokó keretben 19. sz-i oltárkép. Oldalfalain címerek, padlójában sírlap: Lázanzky grófi család, rakatta Lázanzky Béláné Esterházy Angéla grófnő.
Festett szobrok a hajóban: Mária Szeplőtelen Szíve, Jézus Szíve (Ajándékozta: / Csiszér Mihály / és neje); a kápolnában: Szent Antal (Készíttette / Isten dicsőségére / Janó István és neje / Kintli Ágnes / 1910). Keresztúti stációk, tucattermék. Padok: 1770, 1910. Orgonaszekrény: 1830, Karl Klöckner, átépítve. Sekrestyeszekrény, gyóntatófülke: 1892.
A templomkertben feszület fémalakokkal és lourdes-i barlang. Weniger lesen
Források
VEL_VIII_31_I_41_Bakonyszombathely; 1975sem;
VEL_VIII_31_I_41_Bakonyszombathely;
canvis_vp_1780_151; VEL_VIII_31_I_41_Bakonyszombathely; 1975sem; MKL;
Veszprémi Hírlap 1913/IV. XXI-45.szám (1913.11.09.) 4. oldal; Veszprémi Hírlap 1923/II. XXXI-15.szám (1923.04.15.) 1-2.oldal; Restaurátori dokumentáció MÉM MDK Tervtár 11530 ltsz.; VFL_I_4_b_Bakonyszombathely_35_oldal_03.; genthon_1959_23_a.; MKL;
VEL_VIII_31_I_41_Bakonyszombathely;
canvis_vp_1780_151; VEL_VIII_31_I_41_Bakonyszombathely; 1975sem; MKL;
Veszprémi Hírlap 1913/IV. XXI-45.szám (1913.11.09.) 4. oldal; Veszprémi Hírlap 1923/II. XXXI-15.szám (1923.04.15.) 1-2.oldal; Restaurátori dokumentáció MÉM MDK Tervtár 11530 ltsz.; VFL_I_4_b_Bakonyszombathely_35_oldal_03.; genthon_1959_23_a.; MKL;