Bakonyszombathely – Szent Imre-templom

Bakonyszombathely – Szent Imre
Kirchtag
11-05
Történet (1975-ös sematizmus szerint)
"1392-ben Zombathel Csesznek várához tartozik. A reformáció korán tért hódít ezen a vidéken. Az akkor „Magyarszombathely "-nek ev. lelkésze és ennek udvarán 1740-ben sövényfonatú imádkozó háza áll, és az anyagyülekezetek közé sorolják. A kat. híveket a bánki pl. gondozza. Esterházy Imre pálos barátból lett veszprémi pp., majd esztergomi érsek – mint kegyúr – 1760-ban felépítteti a tp-t, pl-házat, iskolát, és biztosítja a pleb. fenntartását. Ettől kezdve Bánk filia lett, és mellé sorakozott még Weiterlesen
"1392-ben Zombathel Csesznek várához tartozik. A reformáció korán tért hódít ezen a vidéken. Az akkor „Magyarszombathely "-nek ev. lelkésze és ennek udvarán 1740-ben sövényfonatú imádkozó háza áll, és az anyagyülekezetek közé sorolják. A kat. híveket a bánki pl. gondozza. Esterházy Imre pálos barátból lett veszprémi pp., majd esztergomi érsek – mint kegyúr – 1760-ban felépítteti a tp-t, pl-házat, iskolát, és biztosítja a pleb. fenntartását. Ettől kezdve Bánk filia lett, és mellé sorakozott még filiaként Réde 1920-ig, Ácsteszér 1780-ig, Kerékteleki 1950-ig, Nyeszkenye, Feketevíz és Börcsháza is. Tp-a barokk, 1762-ben épült. Mj. 30x10 m. — Nep. Szt. János szobra barokk. Mj. Tit: Szt. Imre. Búcsú: nov. 5. Szi: máj. 21., nov. 8. Rn: okt. 14. Akv: 1749-től. Hsz: 1050 (1858)." Weniger lesen
Történeti leírás
Középkori templom építési kora és átalakítása
A falu templomáról középkori adat nem ismert. A falu, Zombathel 1392-ben Csesznek várának tartozéka.
16-17. századi történet
A falut 1683-ban a törökök elpusztították, temploma romosan állt, az újabb betelepülő lutheránusok a puszta templomot kis felújítással kezdték használni, prédikátoraik neve ismert.
Történeti leírás 1701-1945
A településnek 1740-ben evangélikus anyagyülekezete van, sövényfonatú imádkozóházzal, a katolikus híveket a (bakony)bánki plébános gondozza. A templomot építtette 1760-ban gróf Esterházy Imre nyitrai püspök, benne három oltár a szükséges felszerelésekkel, szószék és padok később készültek. Ugyanekkor plébániaház és iskola is épült. Ekkortól (többekkel együtt) Bánk lett e település filiája. 1770 körül készült a rokokó főoltár Esterházy Imre püspök bíborosi címerével, Szt. Imre-oltárképpel, előtteWeiterlesen
A településnek 1740-ben evangélikus anyagyülekezete van, sövényfonatú imádkozóházzal, a katolikus híveket a (bakony)bánki plébános gondozza. A templomot építtette 1760-ban gróf Esterházy Imre nyitrai püspök, benne három oltár a szükséges felszerelésekkel, szószék és padok később készültek. Ugyanekkor plébániaház és iskola is épült. Ekkortól (többekkel együtt) Bánk lett e település filiája. 1770 körül készült a rokokó főoltár Esterházy Imre püspök bíborosi címerével, Szt. Imre-oltárképpel, előtte ezüst öröklámpás. A szentélyben a sekrestye felett jobbról Nagy Szt. Teréz, balról Nepomuki Szt. János képe, mindkettő Maulberts köréből. Szt. Kereszt- és Fájdalmas Sz. Mária-mellékoltárok, Mater Dolorosa-szobor, rézfedelű márvány keresztelőmedence, rokokó szószék, tölgyfa padok. Orgonakarzat 1794-es évszámmal (az akkori felújítás Esterházy Klára grófnő költségén történt), hatregiszteres orgona 1779-ben, ismeretlen mester építette, 1830 k. Klöckner Károly, 1895: Mozsnyi Vince, 1913: Roland Ferenc, 1928: az Angster-gyár átépítette. 1760-ban egy harang, 1779-ben három harang volt, a negyedik 1817-ben készült. 1779-ben újrafedték a templomot, 1821-ben az "öblös modorú" (hagyma alakú?) toronysisakot Frenreis János plébános megkisebbítette. 1873-ban felújítás Lazsánszky grófnő költségén. Weniger lesen
Történeti leírás 1945-
Felújítás 1913-ban Esterházy Béla gróf költségén, Homorai Béla oltárépítő és templomfestő által, Czigány Gyula plébános hivatali ideje alatt. 1914: harang, 97 cm. 1923: harangszentelés, dr. Rott Nándor megyéspüspök, 57 cm átm., Seltenhofer Frigyes fiai öntötték. 1961: orgonáját Ádám József átépítette. 1959-1962: külső felújítás; 1975: főoltár, kánontáblák, gyertyatartók restaurálása.
Mai templom adatai
Megnevezés
R.k. t
Egyéb bevett név
1768-ig Szombathely, majd Magyar- és Németszombathely, 1926-ban egyesítve.
Elhelyezkedés
Bakonyszombathely, Baross Gábor utca 2., hrsz. 670.
Védelem mértéke
műemlék (ua.-on a hrsz.-on műemlék Nep. Szt. János-szobor)
Védelem törzsszáma
2546 (szobor: 2545)
Védelem azonosítója
6120 (szobor: 6118)
Védés ideje
1953
Eredeti jelleg
plébániatemplom
Mai meghatározó korstílusa
késő barokk
Egyházigazgatási beosztás
plébánia
Ellátó plébánia
Bakonyszombathely, Római Katolikus Plébánia
Általános jellemzők
A község központjában, a fő útvonalak találkozásánál álló, egyhajós, a nyolcszög öt oldalával záródó szentélyű templom. Szentélyéhez kétoldalt négyzet alaprajzú sekrestye, illetve grófi kápolna, a hajó Ny-i oldalához poligonális záródású kápolna és a déli homlokzathoz illesztett, félnyeregtetős karzatfeljárat csatlakozik. A hajó déli végén a karzat felett álló homlokzati torony, gúlasisakkal. A feltűnően magas templomhajóhoz keskenyebb, de vele azonos magasságú, kontyolt nyeregtetős szentély csaWeiterlesen
A község központjában, a fő útvonalak találkozásánál álló, egyhajós, a nyolcszög öt oldalával záródó szentélyű templom. Szentélyéhez kétoldalt négyzet alaprajzú sekrestye, illetve grófi kápolna, a hajó Ny-i oldalához poligonális záródású kápolna és a déli homlokzathoz illesztett, félnyeregtetős karzatfeljárat csatlakozik. A hajó déli végén a karzat felett álló homlokzati torony, gúlasisakkal. A feltűnően magas templomhajóhoz keskenyebb, de vele azonos magasságú, kontyolt nyeregtetős szentély csatlakozik, mindkettő cseréphéjalású. Homlokzatán körbefutó lábazat és széles, három- (a sekrestyén és a grófi kápolnán egy-) részes, golyvázott párkány. A főhomlokzatot, a hajófalakat és a toronyszinteket karcsú pilaszterek, közeiket – a felső toronyszint kivételével – bemélyített tükrök tagolják, a szentély, a sekrestye és a kápolnák élein lizénák. A főhomlokzat háromtengelyes, a középső tengelyben a tükör alatti falmezőben talpköves, szemöldökgyámos, kőkeretes kapu, a karzatszinten ablak, a szélső tengelyekben félköríves záródású, váll- és záróköves, egyszerű szalagkeretes fülkék. A felső toronyszint, a hajó és a szentély ablakai is ugyanilyenek. A főpárkány fölött alacsony attikamellvédről két egyrészes, golyvázott osztópárkánnyal elválasztott toronyszint emelkedik. Az alsóhoz kétoldalt konkáv ívű, mélyített tükrös orommezők csatlakoznak, közepén fekvő ovális alakú, szalagkeretes nyílás. A felső oldalait ablakok tagolják, fölöttük üres órahelyek. A sekrestye és a grófi kápolna nyílásai egyenes záródásúak, egyszerű szalagkeretesek, a karzatfeljáró ajtaja kereteletlen. A hajó déli végében a torony szerkezetével egybeépült karzat. A karzatalj három, csehsüveg-boltozatos, egymáshoz szegmensíves, a hajóhoz kosár-, illetve félköríves nyílásokkal csatlakozó térrészre tagolt. A szélső nyílásokon lunettás tolóajtó. Az egyik melléktérben lourdes-i kápolna, a másikban pad. A karzat tört ívű, középen kihasasodó, az árkádívek felett összetett szerkezetű mellvéddel: alsó sávja falazott, lizénákkal tagolt, golyvázott lábazattal és párkánnyal, felette áttört faszerkezet. A karzatszint középen kosáríves, kétoldalt ívháromszög-nyílásokkal csatlakozik a hajóhoz. A hajó kétszakaszos, pilléres-hevederes csehsüveg-boltozattal fedett. Padlójában kriptalejárat. A szentélyt fiókos kolostorboltozatban végződő fiókos donga fedi. A sekrestye csehsüveg-, a grófi kápolna kereszt-, a hajóból nyíló kápolna dongaboltozatos. A két kápolnába kosáríves, tagolt szalagkeretes nyílás, a sekrestyébe füles fakeretes ajtó nyílik. Főoltár: Szent Imre, 1770 körül. Festmények a szentély falán: Nepomuki Szent János, Avilai Szent Teréz. Mellékoltár: Angyali üdvözlet, 19. sz-i oltárképpel. A diadalív pillérén balra szószék, jobbra feszület Máriával, felirata: "Mentsd meg Lelkedet". Vörösmárvány keresztelőkút. A Fájdalmas Szűz-kápolnában rokokó keretben 19. sz-i oltárkép. Oldalfalain címerek, padlójában sírlap: Lázanzky grófi család, rakatta Lázanzky Béláné Esterházy Angéla grófnő. Festett szobrok a hajóban: Mária Szeplőtelen Szíve, Jézus Szíve (Ajándékozta: / Csiszér Mihály / és neje); a kápolnában: Szent Antal (Készíttette / Isten dicsőségére / Janó István és neje / Kintli Ágnes / 1910). Keresztúti stációk, tucattermék. Padok: 1770, 1910. Orgonaszekrény: 1830, Karl Klöckner, átépítve. Sekrestyeszekrény, gyóntatófülke: 1892. A templomkertben feszület fémalakokkal és lourdes-i barlang. Weniger lesen
Források
VEL_VIII_31_I_41_Bakonyszombathely; 1975sem;
VEL_VIII_31_I_41_Bakonyszombathely;
canvis_vp_1780_151; VEL_VIII_31_I_41_Bakonyszombathely; 1975sem; MKL;
Veszprémi Hírlap 1913/IV. XXI-45.szám (1913.11.09.) 4. oldal; Veszprémi Hírlap 1923/II. XXXI-15.szám (1923.04.15.) 1-2.oldal; Restaurátori dokumentáció MÉM MDK Tervtár 11530 ltsz.; VFL_I_4_b_Bakonyszombathely_35_oldal_03.; genthon_1959_23_a.; MKL;

Siedlungen