Bakonyszentlászló – Szent László

Bakonyszentlászló – Szent László
Kirchtag
06-27
Történet (1975-ös sematizmus szerint)
"Szt. László kir. alapította. Ősi román stílusú tp-a a török harcok alatt elpusztult és gazdatlanná vált. A reformáció idején a Luther hitét követők építették újjá. Az ősi tp-ból származó portálé töredékei az ev. tp. főbejáratának lépcsőin láthatók. 1437-ben Csesznek várához tartozik. Később az Esterházyak kezére kerül és marad a legújabb időkig. 1666-ban ev. lelkészük van. 1777-ig a győri egyházmegyéhez tartozik, a híveket Bakonygyirót látja el. Pleb-át 1790-ben alapították II. József rendelet…Weiterlesen
"Szt. László kir. alapította. Ősi román stílusú tp-a a török harcok alatt elpusztult és gazdatlanná vált. A reformáció idején a Luther hitét követők építették újjá. Az ősi tp-ból származó portálé töredékei az ev. tp. főbejáratának lépcsőin láthatók. 1437-ben Csesznek várához tartozik. Később az Esterházyak kezére kerül és marad a legújabb időkig. 1666-ban ev. lelkészük van. 1777-ig a győri egyházmegyéhez tartozik, a híveket Bakonygyirót látja el. Pleb-át 1790-ben alapították II. József rendeletére. 1779-től helyi lelkészség volt. Az első lelkész a falu kondásának házában húzódott meg, amit a község engedett át. Később a „régi mester-lakás " lesz ‚a pl-ház, és sok renoválás után ma is ez maradt. Kezdetben ferencesek, 1808-tól egyházm. papok látják el a híveket. Kerek tp-t 1780-ban az Esterházy cs. emeltette. Ekkor a hívek száma nem érte el a 400-at. Későbarokk. 10,5x8,5m.Tit: Szt. László kir. Búcsú: jún. 27-én. Szi: máj. 24. ás nov. 10. Rn: okt. 24. Hsz: 1600 (2070). " Weniger lesen
Történeti leírás
Középkori templom építési kora és átalakítása
A falu 1095-ben már létezett, 13. századi templomát jelenleg az evangélikusok használják.
16-17. századi történet
A falu a török hódoltság alatt elnéptelenedik.
Történeti leírás 1701-1945
A katolikusoknak 1733-ban kápolnájuk volt, 1748-ban azonban az uradalom épületében tartották az istentiszteletet. Új templom építését 1777-ben kezdték meg. Építtetője gr. Esterházy Gábor volt. Az 1779-es püspöki egyházlátogatás jegyzőkönyve szerint abban az évben fejezték be Szt. László király tiszteletére. 1817-ben két oltára, kórusa, fatornyában két harangja volt. 1845-ben már négy harang függött a toronyban. Rómer 1860-ban már csak hármat talált, a nagyobbon „Ebehard Henrik öntötte Pesten MD…Weiterlesen
A katolikusoknak 1733-ban kápolnájuk volt, 1748-ban azonban az uradalom épületében tartották az istentiszteletet. Új templom építését 1777-ben kezdték meg. Építtetője gr. Esterházy Gábor volt. Az 1779-es püspöki egyházlátogatás jegyzőkönyve szerint abban az évben fejezték be Szt. László király tiszteletére. 1817-ben két oltára, kórusa, fatornyában két harangja volt. 1845-ben már négy harang függött a toronyban. Rómer 1860-ban már csak hármat talált, a nagyobbon „Ebehard Henrik öntötte Pesten MDCCCXXVII”, a középsőn „ Pfistermeister Antal öntött engem Kőszegen – Bakony Szt. Lászlói Nagy Imre kath. Plébános alatt 1852” és a kicsin „Josef Hofergoss mich in Raab 1815” felirattal. 1892-ben tetőzete leégett, ekkor tűnt el a hátsó oromfalon emelkedő fatorony. Az újjáépítés során a tető alakja lényegesen módosult. Pfeiffer Weniger lesen
Történeti leírás 1945-
1902: új, 6 változatú orgona; 1923: két új harang, Szent László és a Boldogságos Szűz tiszteletére szentelve; 1958: víztelenítési terv, rézsű alkalmazásával. 1959-60: próbálkozás elektroozmotikus falszárítás kivitelezésére. 1988: a kupola felújítása vörösréz lemezzel, 1993: felújítás
Mai templom adatai
Megnevezés
Rk. tp.
Elhelyezkedés
Bakonyszentlászló, Petőfi Sándor utca, hrsz. 33.
Védelem mértéke
műemlék
Védelem törzsszáma
5630, 9621, 1958
Védelemre javasoljuk
műemlék
Eredeti jelleg
plébániatemplom
Mai meghatározó korstílusa
késő barokk
Egyházigazgatási beosztás
plébánia
Ellátó plébánia
Bakonyszentászló, Római Katolikus Plébánia
Általános jellemzők
Görögkereszt alaprajzú, centrális terű, keletelt épület. Szentélye a bejárattal szemben levő, nyújtott görögkereszt szárban helyezkedik el, mely belülről kosárívvel zárul. A szentély mögött sekrestye, romantikus hozzáépítés: nyeregtetős, oromfalas homlokzatát két szélén a tetősík fölé magasodó falpillérek díszítik, oromfalán félköríves ablak. A bejárati homlokzaton kettőzött falpillérek között kőkeretes kapu, hozzá ívelt falak között lépcső vezet, a homlokzat felett magas attikafal, két szélén …Weiterlesen
Görögkereszt alaprajzú, centrális terű, keletelt épület. Szentélye a bejárattal szemben levő, nyújtott görögkereszt szárban helyezkedik el, mely belülről kosárívvel zárul. A szentély mögött sekrestye, romantikus hozzáépítés: nyeregtetős, oromfalas homlokzatát két szélén a tetősík fölé magasodó falpillérek díszítik, oromfalán félköríves ablak. A bejárati homlokzaton kettőzött falpillérek között kőkeretes kapu, hozzá ívelt falak között lépcső vezet, a homlokzat felett magas attikafal, két szélén vázák, közöttük timpanon. A másik három keresztszár homlokzata is két szélén falpilléres, timpanonnal zárul. A keresztszárak közötti íves homlokzatszakaszokon egy-egy alul-felül kosáríves, keretelt ablak. A központi tér kívül is kupolával, a keresztszárak nyeregtetővel fedettek, a szentély felett huszártorony. A belsőben a központi kupolát a keresztszárak félkupolái bővítik. Főoltár, szószék, gyóntatószék, faragott fa sekrestyeszekrény, 18. századi. Weniger lesen
Források
VPMEGY_TOP; MKL;
VPMEGY_TOP; canvis_vp_1780_110-111
Veszprémi Hírlap 1902/III. X-33. szám (1902.08.17.) 4. oldal; Veszprémi Hírlap 1923/III. XXXI-27. szám (1923.07.08.) 3. oldal; vfl_i.4.d.1._01.doboz_019._csomo; Veszprémi Napló XLIV. évf. 299. szám (1988.12.16.) 4. oldal; VFL_I_4_b_018_Bakonyszentlaszlo; Veszprémi Napló XLIX. évf. 166. szám (1993.07.19.) 1. oldal;

Siedlungen