Bakonyoszlop – Szent János, keresztelő

Építését megkezdte 1741-ben id. Esterházy Ferenc, ill. az újonnan telepített lakosság, befejezése 1749-ben utóda, Esterházy Imre nyitrai püspök támogatásával sikerült. Az új templom 1777-ben a falu nagy részével együtt leégett, erre utal az 1780-as canonica visitatio is. Újjáépítése 1778-1780, újabb földesúri segítséggel. A szentély mögött a cseszneki Eszterházy család kriptája, épült 1743-ban, felirata: "1743 Ecclesiae pagi Oszlop die 24 Junii", az 1747-es püspöki vizitációban említik. Az 1780-as vizitáció szerint akkor két oltára volt, a szükséges felszerelésekkel. 1810-ben földrengés miatt falai megrepedtek, 1817-ben újrazsindelyezték, 1818-ban a rongált falak helyreállítását megkezdték, de még 1832-ben is építkeztek: a falakat akkor fogták össze vonóvasakkal. 1844-ben gr. Esterházy László a szentély északi oldalára új sekrestyét, fölé oratóriumot építtetett. Az 1845-ös vizitáció csak a kriptát és két harangot említ. Héjazata és a toronysisak régebben fazsindely volt, utóbbi pirosra festve. 1860-ban készült romantikus új homlokzata, a korábbi kórust és az a feletti tornyot elbontották, új torony épült a a nyugati oldalon, a hajóhoz és a szentélyhez gótizáló támpilléreket illesztettek. Belsejében új kórus épült, átalakították a szentélyt, berendezését részben megújították. 1906-ban gr. Eszterházy György a templomot fallal vetette körül, megépíttette a templomhoz vezető lépcsősort, 1909-1914 között a homlokzatot tovább díszíttette, a kriptához új lejáratot építtetett. Korábban két harang, 1779, öntve és megáldva Budán, Keresztelő Szent János és Szűz Mária tiszteletére. Szűz Mária szobra a kerítés előtt, 1817. Weniger lesen