Bakonyjákó – Szentháromság templom

Bakonyjákó – Szentháromság
Kirchtag
Szentháromságvasárnap
Történet (1975-ös sematizmus szerint)
"Előbb Jákó. 1351-ben mint királyi és lakatlan birtok a Himfy cs.-é. 1464-ben a neve „Jakow ". A XVII. sz. első felében Ugodhoz tartozik. 1769-től Kislőd, majd egy év múlva Városlődhöz csatolják, s innen kap lelki gondozást. Mivel mindegyiktől elég távol esik, 1781-ben önálló pléb.-a lesz. 1770-ben szobaszerű kp-nát emelnek idetelepült németajkú kat. hívek számára, de ez csakhamar szűknek bizonyult. 1779-ben összedőléssel fenyeget. 1811-ben a birtokos Somogyi cs. építteti a mai tp-ot. Barokk. MWeiterlesen
"Előbb Jákó. 1351-ben mint királyi és lakatlan birtok a Himfy cs.-é. 1464-ben a neve „Jakow ". A XVII. sz. első felében Ugodhoz tartozik. 1769-től Kislőd, majd egy év múlva Városlődhöz csatolják, s innen kap lelki gondozást. Mivel mindegyiktől elég távol esik, 1781-ben önálló pléb.-a lesz. 1770-ben szobaszerű kp-nát emelnek idetelepült németajkú kat. hívek számára, de ez csakhamar szűknek bizonyult. 1779-ben összedőléssel fenyeget. 1811-ben a birtokos Somogyi cs. építteti a mai tp-ot. Barokk. Mj. 32x12,5 m.Tit: Szentháromság. Búcsú: Szentháromság vas. Szi: jún. 3., nov. 18. Rn: szept. 3. Akv: 1781-től. Hsz: 645 (910). " Weniger lesen
Történeti leírás
Középkori templom építési kora és átalakítása
1351-ben Jakótelke néven említik, egyháza először 1387-88-ban szerepel forrásokban, Jár és Döbrönte plébániái is filiájuknak tekintik egy vita során.
16-17. századi történet
1545 és 1750 között lakatlan
Történeti leírás 1701-1945
Eredeti középkori temploma 1756-ban romos, és nem a mai helyén állt. Egy kisebb kápolna épült 1770-ben, 1781-től önálló plébánia. A mai templomot 1806 és 1810 között Somogyi János és felesége, gróf Győri Krisztina építtette, terveit ifj. Pauly Mihály készítette. Harangjait 1927-ben Tóth Árpád (Veszprém) öntötte. Orgonáját 1817-ben ismeretlen mester építette. Átépítések 1900-ban (Roland Ferenc), 1924-ben (Kemenesi Sándor).
Történeti leírás 1945-
Átépítések 1949-ben (Szunyi István). Külső-belső felújítás 1958-59, kerítés építés és fűtés kialakítása 1963-65. Új liturgikus tér berendezésének 1978-ban Dragonits Tamás volt a tervezője.
Mai templom adatai
Megnevezés
Rk. tp.
Elhelyezkedés
Bakonyjákó, Rákóczi F. u. 6., hrsz. 377.
Védelem mértéke
műemlék
Védelem törzsszáma
M 5034
Védelem azonosítója
9611; régészeti azonosító: 7160
Védés ideje
1958
Védelemre javasoljuk
országosan védett
Eredeti jelleg
plébániatemplom
Mai meghatározó korstílusa
klasszicizáló késő barokk, klasszicista
Egyházigazgatási beosztás
plébánia
Ellátó plébánia
Bakonyjákó, Római Katolikus Plébánia
Általános jellemzők
Főhomlokzatával a település főutcájára néző, nyugat felé tájolt épület, a hajónál keskenyebb, egyenesen záródó szentéllyel, keleti főhomlokzata felett a homlokzati síkból kissé kiülő toronnyal, a szentély déli oldalán sekrestyével. A sarkok visszametszettek, az oldalhomlokzatok tükrös tagolásúak, a déli oldalhomlokzaton is bejárata nyílik. A hajó könyöklőpárkányos ablakai kosáríves záródásúak, záróköves szalagkerettel. A nyugati homlokzat tükreiben betétmezők ülnek. A tornyon nyíló főbejárati ajWeiterlesen
Főhomlokzatával a település főutcájára néző, nyugat felé tájolt épület, a hajónál keskenyebb, egyenesen záródó szentéllyel, keleti főhomlokzata felett a homlokzati síkból kissé kiülő toronnyal, a szentély déli oldalán sekrestyével. A sarkok visszametszettek, az oldalhomlokzatok tükrös tagolásúak, a déli oldalhomlokzaton is bejárata nyílik. A hajó könyöklőpárkányos ablakai kosáríves záródásúak, záróköves szalagkerettel. A nyugati homlokzat tükreiben betétmezők ülnek. A tornyon nyíló főbejárati ajtó szemöldökpárkánya alatt vájatokkal díszített tábla van. A karzatszinti ablak felett timpanon, az ablak alatt vakolattábla díszíti a falfelületet. A főpárkány a torony homlokzatán is átfut. A féloromzatokkal közrefogott toronyszint faltükrében négyszögű ablak ül. Az egyenes szélű féloromzatok attikán emelkednek, melyek szélét kővázákkal koronázott pilaszterek zárják. A félköríves záródású ablakokkal áttört harangszint alatti párkányt két-két konzol támasztja alá. Az óraíves párkányú tornyot tört vonalú sisak koronázza. A főhomlokzatot a vakolattükrök mélységéből adódó erős fény-árnyék hatás jellemzi. A bejárati ajtó vaslapja építéskori munka. A hajót kétszakaszos, a szentélyt egyszakaszos csehsüveg-boltozat fedi. A sarkok lekerekítettek, a pilaszterek hangsúlyos, tükrös tagolásúak. A hevederívek tükrét rozetták díszítik. A szintén tükrös díszítésű karzat domborodó mellvédje egyetlen kosárívre támaszkodik. Rajta címer és márványtábla, amely szerint a templomot a Medgyesi-Somogyi család építtette 1806-ban. Berendezése késő barokk stílusú. A részben vörösmárvány főoltár 1810-ben készült, ívesen hátraugró, fogrovatos párkánya két kompozit oszlopra támaszkodik. Az oltárkép a Kálváriát ábrázolja. Az íves záródású oromzatot közrefogó volutákon egy-egy angyal ül. Az oromzati képen a Szentháromság látható. A szószék négyzetes alaprajzú, vastag párkányát copfdísz gazdagítja. A járófelületet kelheimi lapok burkolják. A keresztelőkút hengeres kialakítású. Teknőboltozatos sekrestyéjében késő barokk sekrestyeszekrény áll. A templomban lévő Szent Kereszt-ereklyét néhány éve ellopták. Weniger lesen

Siedlungen

Siedlung
Bakonyjákó