Kirchtag
Szentháromságvasárnap
Történet (1975-ös sematizmus szerint)
"Előbb Jákó. 1351-ben mint királyi és lakatlan birtok a Himfy cs.-é. 1464-ben a neve „Jakow ". A XVII. sz. első felében Ugodhoz tartozik. 1769-től Kislőd, majd egy év múlva Városlődhöz csatolják, s innen kap lelki gondozást. Mivel mindegyiktől elég távol esik, 1781-ben önálló pléb.-a lesz. 1770-ben szobaszerű kp-nát emelnek idetelepült németajkú kat. hívek számára, de ez csakhamar szűknek bizonyult. 1779-ben összedőléssel fenyeget. 1811-ben a birtokos Somogyi cs. építteti a mai tp-ot. Barokk. M…Weiterlesen
"Előbb Jákó. 1351-ben mint királyi és lakatlan birtok a Himfy cs.-é. 1464-ben a neve „Jakow ". A XVII. sz. első felében Ugodhoz tartozik. 1769-től Kislőd, majd egy év múlva Városlődhöz csatolják, s innen kap lelki gondozást. Mivel mindegyiktől elég távol esik, 1781-ben önálló pléb.-a lesz. 1770-ben szobaszerű kp-nát emelnek idetelepült németajkú kat. hívek számára, de ez csakhamar szűknek bizonyult. 1779-ben összedőléssel fenyeget. 1811-ben a birtokos Somogyi cs. építteti a mai tp-ot. Barokk. Mj. 32x12,5 m.Tit: Szentháromság. Búcsú: Szentháromság vas. Szi: jún. 3., nov. 18. Rn: szept. 3. Akv: 1781-től. Hsz: 645 (910). " Weniger lesen
Általános jellemzők
Főhomlokzatával a település főutcájára néző, nyugat felé tájolt épület, a hajónál keskenyebb, egyenesen záródó szentéllyel, keleti főhomlokzata felett a homlokzati síkból kissé kiülő toronnyal, a szentély déli oldalán sekrestyével. A sarkok visszametszettek, az oldalhomlokzatok tükrös tagolásúak, a déli oldalhomlokzaton is bejárata nyílik. A hajó könyöklőpárkányos ablakai kosáríves záródásúak, záróköves szalagkerettel. A nyugati homlokzat tükreiben betétmezők ülnek. A tornyon nyíló főbejárati aj…Weiterlesen
Főhomlokzatával a település főutcájára néző, nyugat felé tájolt épület, a hajónál keskenyebb, egyenesen záródó szentéllyel, keleti főhomlokzata felett a homlokzati síkból kissé kiülő toronnyal, a szentély déli oldalán sekrestyével. A sarkok visszametszettek, az oldalhomlokzatok tükrös tagolásúak, a déli oldalhomlokzaton is bejárata nyílik. A hajó könyöklőpárkányos ablakai kosáríves záródásúak, záróköves szalagkerettel. A nyugati homlokzat tükreiben betétmezők ülnek. A tornyon nyíló főbejárati ajtó szemöldökpárkánya alatt vájatokkal díszített tábla van. A karzatszinti ablak felett timpanon, az ablak alatt vakolattábla díszíti a falfelületet. A főpárkány a torony homlokzatán is átfut. A féloromzatokkal közrefogott toronyszint faltükrében négyszögű ablak ül. Az egyenes szélű féloromzatok attikán emelkednek, melyek szélét kővázákkal koronázott pilaszterek zárják. A félköríves záródású ablakokkal áttört harangszint alatti párkányt két-két konzol támasztja alá. Az óraíves párkányú tornyot tört vonalú sisak koronázza. A főhomlokzatot a vakolattükrök mélységéből adódó erős fény-árnyék hatás jellemzi. A bejárati ajtó vaslapja építéskori munka. A hajót kétszakaszos, a szentélyt egyszakaszos csehsüveg-boltozat fedi. A sarkok lekerekítettek, a pilaszterek hangsúlyos, tükrös tagolásúak. A hevederívek tükrét rozetták díszítik. A szintén tükrös díszítésű karzat domborodó mellvédje egyetlen kosárívre támaszkodik. Rajta címer és márványtábla, amely szerint a templomot a Medgyesi-Somogyi család építtette 1806-ban. Berendezése késő barokk stílusú. A részben vörösmárvány főoltár 1810-ben készült, ívesen hátraugró, fogrovatos párkánya két kompozit oszlopra támaszkodik. Az oltárkép a Kálváriát ábrázolja. Az íves záródású oromzatot közrefogó volutákon egy-egy angyal ül. Az oromzati képen a Szentháromság látható. A szószék négyzetes alaprajzú, vastag párkányát copfdísz gazdagítja. A járófelületet kelheimi lapok burkolják. A keresztelőkút hengeres kialakítású. Teknőboltozatos sekrestyéjében késő barokk sekrestyeszekrény áll. A templomban lévő Szent Kereszt-ereklyét néhány éve ellopták. Weniger lesen