Történet (1975-ös sematizmus szerint)
"barokk, 1724 körüli, bővítve és átalakítva 1924-ben. Méretei: 12x7 m. MJ.Búcsú: júl. 26. Rn: május első hétfője. "
Leírás
A 18. századi eredetű Szent Anna-kápolna az egykori váralja település forgalmas útja, a Hosszú (ma Jókai) utca mentén épült, főhomlokzata az Irgalmasendi (ma Padányi-) iskola felé néz, a Szent Mihály-plébánia alá tartozó kis templom iskolakápolnaként szolgál.
A kis barokk kápolna 1724-ben Salomváry János megyei táblabíró adományából, egyik veszprémi házának szomszédságában, saját telkén épült fel, középkori előzmények nélkül. A kápolna ellátását az alapító a piaristákra bízta. A piarist...Tovább
A kis barokk kápolna 1724-ben Salomváry János megyei táblabíró adományából, egyik veszprémi házának szomszédságában, saját telkén épült fel, középkori előzmények nélkül. A kápolna ellátását az alapító a piaristákra bízta. A piarist...Tovább
A 18. századi eredetű Szent Anna-kápolna az egykori váralja település forgalmas útja, a Hosszú (ma Jókai) utca mentén épült, főhomlokzata az Irgalmasendi (ma Padányi-) iskola felé néz, a Szent Mihály-plébánia alá tartozó kis templom iskolakápolnaként szolgál.
A kis barokk kápolna 1724-ben Salomváry János megyei táblabíró adományából, egyik veszprémi házának szomszédságában, saját telkén épült fel, középkori előzmények nélkül. A kápolna ellátását az alapító a piaristákra bízta. A piarista rend fontos szerepet játszott a törököktől visszafoglalt Veszprém rekatolizációjában: a plébánia ellátásában, amelyet 1752-ig végeztek. A rendet Volkra Ottó püspök telepítette 1711-ben a városba. Később rendházuk és iskolájuk a várban épült fel a 18. század folyamán. Az alapító halála után felesége és annak második férje, Kiss Sándor alispán további adományokat tettek a kápolna javára. Mindhárman, valamint több piarista atya is a hajóban létesített kriptában nyugszik.
Az egyhajós. a hatszög három oldalával záródó szentélyű, északi oldalán sekrestyével ellátott kápolna boltozott. Homlokzatán a bejárat felett az 1724-es építési felirat volt olvasható, felette falfülkében a Gyermek Máriát olvasni tanító Szent Anna barokk szobrával. A nyeregtető felett karcsú fiatorony emelkedett.
Az épület közelében futó Ördög-árok, illetve a várhegy nyugati oldalán lezúduló csapadékvíz állandó problémát okozott az épületben. Ehhez járult a tető megromlott állapota, illetve a szűkössé vált tér, ezért a 20. század elején már sürgető volt a kápolna felújítása, melyet végül Rott Nándor püspök kezdeményezésére és támogatásával 1925–1926-ban valósítottak meg. Ekkor a belső szintet jelentősen megemelték, a sekrestye elé emeletes bővítmény épül, amely az újonnan létesített karzatra vezető lépcsőházat foglalja magába. 1943-ban újabb átalakítás révén megépült a bejárati előcsarnok, ennek homlokzatára áthelyezték a korábbi kőkeretes bejárati ajtót és a Szent Anna-szobrot.
A berendezés ma már néhány falikartól eltekintve nem őrzi a kápolna barokk kori berendezését. Egykori gazdagon faragott szobordíszes faoltárát az 1920-as évekbeli felújítás során elbontották; az csak Friedrich Endre piarista tanárnak a kápolnáról írt 1907-es monográfiájában közölt fényképről ismert. A jelenlegi márványoltár püspöki adományként, két korábbi székesegyházi oltár részeinek összeépítésével jött létre: felépítménye a barokk Szent György-oltáré, míg oltárképe az egykori Szent Anna-oltárból származik, amely Franz Xaver Bucher műve az 1830-as évekből, de jelenlegi alakjában erősen átfestett.
A kápolna homlokzati felújítása 2003-ban történt, belső felújítására a közeljövőben kerül sor. Előtte, a Jókai téren 2017-ben felállított kőhatású poliészter anyagú Szent család-szobor Piller Csaba munkája. ...Kevesebbet mutat
A kis barokk kápolna 1724-ben Salomváry János megyei táblabíró adományából, egyik veszprémi házának szomszédságában, saját telkén épült fel, középkori előzmények nélkül. A kápolna ellátását az alapító a piaristákra bízta. A piarista rend fontos szerepet játszott a törököktől visszafoglalt Veszprém rekatolizációjában: a plébánia ellátásában, amelyet 1752-ig végeztek. A rendet Volkra Ottó püspök telepítette 1711-ben a városba. Később rendházuk és iskolájuk a várban épült fel a 18. század folyamán. Az alapító halála után felesége és annak második férje, Kiss Sándor alispán további adományokat tettek a kápolna javára. Mindhárman, valamint több piarista atya is a hajóban létesített kriptában nyugszik.
Az egyhajós. a hatszög három oldalával záródó szentélyű, északi oldalán sekrestyével ellátott kápolna boltozott. Homlokzatán a bejárat felett az 1724-es építési felirat volt olvasható, felette falfülkében a Gyermek Máriát olvasni tanító Szent Anna barokk szobrával. A nyeregtető felett karcsú fiatorony emelkedett.
Az épület közelében futó Ördög-árok, illetve a várhegy nyugati oldalán lezúduló csapadékvíz állandó problémát okozott az épületben. Ehhez járult a tető megromlott állapota, illetve a szűkössé vált tér, ezért a 20. század elején már sürgető volt a kápolna felújítása, melyet végül Rott Nándor püspök kezdeményezésére és támogatásával 1925–1926-ban valósítottak meg. Ekkor a belső szintet jelentősen megemelték, a sekrestye elé emeletes bővítmény épül, amely az újonnan létesített karzatra vezető lépcsőházat foglalja magába. 1943-ban újabb átalakítás révén megépült a bejárati előcsarnok, ennek homlokzatára áthelyezték a korábbi kőkeretes bejárati ajtót és a Szent Anna-szobrot.
A berendezés ma már néhány falikartól eltekintve nem őrzi a kápolna barokk kori berendezését. Egykori gazdagon faragott szobordíszes faoltárát az 1920-as évekbeli felújítás során elbontották; az csak Friedrich Endre piarista tanárnak a kápolnáról írt 1907-es monográfiájában közölt fényképről ismert. A jelenlegi márványoltár püspöki adományként, két korábbi székesegyházi oltár részeinek összeépítésével jött létre: felépítménye a barokk Szent György-oltáré, míg oltárképe az egykori Szent Anna-oltárból származik, amely Franz Xaver Bucher műve az 1830-as évekből, de jelenlegi alakjában erősen átfestett.
A kápolna homlokzati felújítása 2003-ban történt, belső felújítására a közeljövőben kerül sor. Előtte, a Jókai téren 2017-ben felállított kőhatású poliészter anyagú Szent család-szobor Piller Csaba munkája. ...Kevesebbet mutat
Általános jellemzők
Szabadon álló, észak-déli tájolású, egyhajós, poligonális szentélyű, kápolna, alacsonyabb előcsarnokkal, hajó nyugati oldalán kétszintes bővítményben karzatra vezető lépcsőház, előtte a főhomlokzatról az áthelyezett barokk kőkeretes ajtón át nyíló sekrestye, bejárata felett a lépcsőház körablaka Szt. Cecilia színes üvegablakával (Perlaki József, 2010). A keskeny előcsarnok homlokzatán áthelyezett 19. századi bejárati ajtó kőkeretben, szemöldökének zárókövén vésett 1724-es évszám. Felette az orom...Tovább
Szabadon álló, észak-déli tájolású, egyhajós, poligonális szentélyű, kápolna, alacsonyabb előcsarnokkal, hajó nyugati oldalán kétszintes bővítményben karzatra vezető lépcsőház, előtte a főhomlokzatról az áthelyezett barokk kőkeretes ajtón át nyíló sekrestye, bejárata felett a lépcsőház körablaka Szt. Cecilia színes üvegablakával (Perlaki József, 2010). A keskeny előcsarnok homlokzatán áthelyezett 19. századi bejárati ajtó kőkeretben, szemöldökének zárókövén vésett 1724-es évszám. Felette az oromzaton falfülkében Szt. Anna és a gyermek Mária barokk szobra. Az előcsarnok és hajó nyeregtetős, a homlokzat közelében huszártoronnyal. Jókai utca felőli oldalhomlokzaton, illetve a szentély két oldalsó szakaszában 1-1 keskeny, magas ablak nyílik. Fehérre festett homlokzaton a tagolás simított, ill. plasztikus falsávokkal. A belső egyszerű, tagolatlan pilaszterekről, a szentélyben konzolról induló keresztboltozattal fedett, fehér-tört fehér kifestéssel, díszítés nélkül. Keleti oldalfalában tágas falfülke található.
...Kevesebbet mutat
