Veszprém – Szent Margit, Árpádházi

Veszprém – Szent Margit, árpádházi
Búcsú
01-18
Történet (1975-ös sematizmus szerint)
"Az első világháború után az áttelepültekkel felduzzadt az északi városrész. Az itt lakó hívek kezdetben a volt kereskedelmi iskola tornatermét, majd a vasutasok kultúrházának nagytermét használták istentiszteleti célokra. A sürgető szükségnek tett eleget Rott Nándor, pp, amikor 1938-ban megépíttette a Jutasi úton a 43x17 m-es neobarokk templomot Árpád-házi Szent Margit tiszteletére. Kezdetben templomigazgató vezette, majd 1944-ben önálló plébánia lett. Bánáss pp. 1946-ban Szt. Margit ereklyéjé...Tovább
"Az első világháború után az áttelepültekkel felduzzadt az északi városrész. Az itt lakó hívek kezdetben a volt kereskedelmi iskola tornatermét, majd a vasutasok kultúrházának nagytermét használták istentiszteleti célokra. A sürgető szükségnek tett eleget Rott Nándor, pp, amikor 1938-ban megépíttette a Jutasi úton a 43x17 m-es neobarokk templomot Árpád-házi Szent Margit tiszteletére. Kezdetben templomigazgató vezette, majd 1944-ben önálló plébánia lett. Bánáss pp. 1946-ban Szt. Margit ereklyéjét adta a templomnak, hogy méltó őrhelye és tiszte¬letének fókusza legyen. Az ereklye a főoltár mögött kiképzett fülkében van.Búcsú: január 19. Szi: Krisztus Király vasárnap. Rn: május első csütörtöke. Akv: 1945-től, előtte Veszprém I. Hsz: 3800. " ...Kevesebbet mutat
Leírás
Ha a Várból vagy a Cserhát felől keleti irányban tekintünk a városra, eltéveszthetetlenül szemünkbe ötlik egy nagyméretű, neobarokk templom. A veszprémi Árpád-házi Szent Margitról nevezett szentegyház 1938 óta őrködik a város felett. A templom az akkori Szent István-emlékév kapcsán a megyéspüspök ajándékaként épülhetett föl a püspöki székhely újonnan betelepülő városrészében, amely a Szent Imre-, Tisztviselő- vagy Újtelep elnevezést kapta. A városrész katolikussága templom híján kezdetben a kere...Tovább
Ha a Várból vagy a Cserhát felől keleti irányban tekintünk a városra, eltéveszthetetlenül szemünkbe ötlik egy nagyméretű, neobarokk templom. A veszprémi Árpád-házi Szent Margitról nevezett szentegyház 1938 óta őrködik a város felett. A templom az akkori Szent István-emlékév kapcsán a megyéspüspök ajándékaként épülhetett föl a püspöki székhely újonnan betelepülő városrészében, amely a Szent Imre-, Tisztviselő- vagy Újtelep elnevezést kapta. A városrész katolikussága templom híján kezdetben a kereskedelmi (a mai Kossuth Lajos) iskola tornatermében, majd a vasutas kultúrház nagytermében gyűlt össze szentmisékre. Az ő lelki gondozásukra építtette Rott Nándor megyéspüspök (1917–1939) a Margit-templomot. A püspök a Szent István-emlékév elején és végén körlevélben számolt be az immár Boldog Margit titulusú templom építési munkáiról. Ezekben kiemelte, hogy az új épület lett a város legnagyobb temploma. Ismertette továbbá, hogy az új templommal az eucharisztikus szentévnek kívánt emléket állítani. Úgy vélte, hogy ezzel sikerül Boldog Margit szentté avatási procedúrájának többször elejtett fonalát is újra felvennie. Az építkezés összköltsége 200.000 pengőre becsülhető, amelynek nagy részét az építtető főpásztor vállalta magára. A város az építési telek adományozásával segítette a híveket. Az építkezés viszonylag gyorsan, 15 hónap alatt lezajlott. A munkák megkezdését (1937. augusztus 2.) a kereszt felhelyezése (1938. május 1.), a harangszentelés (október 16.), és a püspöki benedikálás – megáldás – (október 23.) követte. Az épület 43 méter hosszú, 17 méter széles, a torony magassága 41 méter. A neobarokk templomhoz széles, pihenőkkel megszakított lépcsősor vezet fel. A kétszintes, kettős pilaszterekkel három szakaszra osztott főhomlokzat fölött hagymasisakkal zárt torony emelkedik. Az épületet Irsy Irsik László műépítész tervezte, a kivitelezők Linczmayer György és Kapuváry Gusztáv építőmérnökök voltak. Veszprém város legnagyobb méretű és befogadóképességű szentegyháza. A három részes főhomlokzat rendszerében is, alaprajzilag is elválik a templom tágas, egyhajós terétől. Az épületbe betérő figyelmes hívő észreveheti a templom belső terének érdekes struktúráját: a padozat ugyanis az oltár felé lejt. A főoltár Szent Margit-képét Krusnyák Károly festőművész készítette 1939-ben. A kép bal oldalán látható a templom építtetője, Rott Nándor püspök, jobb oldalon halványan egy „ősmagyar” férfi tartja a királyi hatalom jelképét, a hármas halmon álló kettős keresztet. Az oltárkép előterében Rosos Károly polgármester térden állva ajánlja fel a templomot Szent Margitnak. A tabernákulum aranyozott fafaragású. Az oltár két oldalán Árpád-házi szentek szobrai láthatók: szemből nézve bal oldalt Szent Erzsébet, Szent Margit atyai nagynénje áll a rózsacsokorral, az oltár jobb oldalán pedig a névadó szent testvére, Szent Kinga a híres, sóbányába ejtett eljegyzési gyűrűvel. A főoltár tetején Jézus Krisztus uralkodik, illetve két puttó látható. A főoltárt a budapesti Bittner cég készítette rózsaszín és krémszínű műkőből. A szószék is ugyanebből az anyagból készült, rajta a Jó Pásztor és két angyal szobrával. A keresztelőkút anyaga szintén műkő, amit Keresztelő Szent János szobra díszít. A szentély műtárgyainak aranyozása 2009-ben készült. Az újonnan elkészült templom építtetője, Rott Nándor fél évig sem gyönyörködhetett a várbeli püspöki palotából Boldog Margit szentegyházában. A megyéspüspök 1939. március 3-án hunyt el, temetésére három nappal később, március 6-án került sor. A gyászszertartás a székesegyházban történt, ahonnan a temetési menet a Margit-templomhoz vonult. Rott Nándor végső nyughelye az általa emelt templom kriptájában van. ...Kevesebbet mutat
Történeti leírás
Történeti leírás 1701-1945
Az új veszprémi városrészen élők templom hiányában kezdetben különféle helyszíneken gyűltek össze szentmisékre. Rott Nándor megyéspüspök bejelentette a templomépítést (1936), amit összekötött a kettős Szentévre való felkészüléssel és az akkor még Boldog Árpádházi Margit szentté avatásának előmozdításával. Az építéshez szükséges telket a város ajándékozta a templom céljára. A tervezéssel az egyházi körökben jól ismert vitéz Irsy Irsik Lászlót bízták meg, aki a kor stílus kavalkádjában kedvelte a ...Tovább
Az új veszprémi városrészen élők templom hiányában kezdetben különféle helyszíneken gyűltek össze szentmisékre. Rott Nándor megyéspüspök bejelentette a templomépítést (1936), amit összekötött a kettős Szentévre való felkészüléssel és az akkor még Boldog Árpádházi Margit szentté avatásának előmozdításával. Az építéshez szükséges telket a város ajándékozta a templom céljára. A tervezéssel az egyházi körökben jól ismert vitéz Irsy Irsik Lászlót bízták meg, aki a kor stílus kavalkádjában kedvelte a neobarokk formavilágot. A templom az 1938-as kettős Szentévre készült el, s ebben az évben áldotta meg Rott Nándor. ...Kevesebbet mutat
Mai templom adatai
Megnevezés
Rk. tp.
Elhelyezkedés
Veszprém, Szent Margit park 1, 8200
Térkép
Eredeti jelleg
templom
Mai meghatározó korstílusa
neobarokk
Egyházigazgatási beosztás
plébánia
Ellátó plébánia
Veszprém, Árpádházi Szent Margit plébánia
Általános jellemzők
A templom egy homlokzati tornyos latinkereszt alaprajzú, háromboltszakaszos csarnoktemplom vasbetonból épült tégla boltozattal. A főhomlokzat monumentális hatását a barokkra jellemző eszközök fokozzák, azonban a hármas tagozású homlokzat egyterű templomot rejt. A kétszines, kettős pilaszterekkel három szakaszra osztott főhomlokzat fölött, kissé hátra ugrasztva hagymasisakkal fedett torony emelkedik. A főbejárati szakasz teljes magasságában enyhe ívelést kapott, s itt került elhelyezésre az előre...Tovább
A templom egy homlokzati tornyos latinkereszt alaprajzú, háromboltszakaszos csarnoktemplom vasbetonból épült tégla boltozattal. A főhomlokzat monumentális hatását a barokkra jellemző eszközök fokozzák, azonban a hármas tagozású homlokzat egyterű templomot rejt. A kétszines, kettős pilaszterekkel három szakaszra osztott főhomlokzat fölött, kissé hátra ugrasztva hagymasisakkal fedett torony emelkedik. A főbejárati szakasz teljes magasságában enyhe ívelést kapott, s itt került elhelyezésre az előre ugró kőkerettel hangsúlyozott főkapu, melyet a donátor püspök címere díszít. Az emeleten konzolra állított, íves párkánnyal zárt fülkében Szt. Margit szobra nyert elhelyezést. Az erőteljes koronázópárkány vízszintes hangsúlyát a felette elhelyezett felnyíló oromzat kereszttel és a torony markáns vertikális súlya csillapítja. A kor megújuló egyházművészetének egyik komoly liturgikus elvárása volt az oltárra való jó rálátás biztosítsa, melynek érdekében a tervező az oltár kiemelése helyett az auditoriumokban szokásos módszerrel, a bejárati szakasztól kezdve a padsorokat, vagyis a talaj szintjét az oltár irányába lejtette. A kereszthajókat íves apszis zárja le, melyekbe eredetileg nem készítettek oltárokat. A baloldali kereszthajóban lévő Jézus Szentséges Szíve szobor Zala György gipszöntvénye alapján készült. Az egyenes záródású szentély mellett kaptak helyet a sekrestye és a Szt. József-kápolna, melyek hierarchiája a külső homlokzaton is érvényesül. A templombelső dekorációja eltér az építéskorabeli állapottól, hiszen az eredeti fehér meszelés 1961-ben az akkori ideológia szerint a barokkhoz jobban illeszkedő színre festették. Jelenlegi festése 1999-ben készült el. A főoltár a templom stílusában készült neobarokk oltár. ...Kevesebbet mutat

Plébániák

Települések

Település
Veszprém
Templomadatbázis